Új nemzeti laboratórium
Kezdőlap / Hírek / PTE / Új nemzeti laboratórium

Új nemzeti laboratórium

2022.08.25.

Az idegrendszeri betegségek gyógyításának módszertani javítására jött létre.

2022-ben a Pécsi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető és hat konzorciumi partnere (ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, ELKH Természettudományi Kutatóközpont, ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Richter Gedeon Nyrt) 5,300 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében meghirdetett, RRF-2.3.1-21 számú „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” felhíváson. Az RRF-2.3.1-21-2022-00011 azonosítószámú, „Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium” (TINL) című projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, és két fő tématerülettel foglalkozik: az idegrendszeri fejlődési zavarokkal (IFZ) és a felnőttkori idegrendszeri zavarokkal.

A TINL célja az idegrendszeri betegségek megelőzésének, gyógyításának módszertani javítása, egyedülálló kutatási spektrummal, mely lefedi a gyermekkortól a felnőttkorig jelentkező idegrendszeri zavarokat és betegségeket. Az IFZ program küldetése a korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások hátterében álló betegségmechanizmusok átfogó megértése, és ennek révén új diagnosztikai és intervenciós lehetőségek fejlesztése. Az idegrendszeri fejlődési zavarok genetikai és környezeti tényezők sokrétű egymásra hatásának következtében alakulnak ki. Miközben az idegrendszeri betegségek hatalmas társadalmi és gazdasági hatásai a fejlett társadalmakban egyre jobban ismertek, a korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások élethosszon át tartó terhet jelentenek a betegek, hozzátartozóik, és az egész társadalom számára. Ma már nyilvánvaló, hogy az első idegsejtek embrionális korban való megjelenésétől az érett idegrendszer kialakulásáig a fejlődő agyat számos olyan kóros hatás érheti, amely idegrendszeri betegségek, mentális zavarok kialakulásához vezethet. Az idegrendszeri fejlődési zavarok magukba foglalják például a magzati alkoholszindrómát, az újszülöttkori hypoxiás agykárosodást, az autizmust, valamint a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavart.

A felnőttkori idegrendszeri zavarok program célja „menteni a menthetőt”, tehát olyan új gyógyító eljárások kidolgozása, melyek kezelési alternatívákat ajánlanak e „fel nem ismert járványra”, csökkentve a legnagyobb egészségügyi nemzetgazdasági terhet. Mivel a digitális medicina és az adatosított egészségügyi ellátás napjainkban egyre nagyobb teret nyer, cél a valós-életbeli adatok közvetlen hasznosítása idegrendszeri kórképek terápiájában online platformok/regiszterek fejlesztésével, amelyek képesek a meglévő idegtudományi adatbázisok szerkezetét követő online adatfelvitelre, és megőrizni eddigi adatbázisok kutathatóságát, valamint integrálni más intézmények klinikai- és Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), valamint Kormányhivatalok által generált egészségügyi adatokat (pl. vény, kórházi költségek, betegutak, kimenetel, stb.); továbbá kompatibilis más klinikai kutatási programokkal, adatbázisokkal; figyelembe vesz egészségbiztosítási és egészséggazdálkodási igényeket; és egészségipari hasznosítási igényeket, mint például a minőségbiztosítás, audit, gyógyszer- és eljárás kipróbálás, „jógyakorlat” azonosítás, kereszt-validálás.

A projekt a konzorciumi tagok kutatóhelyein és azok hálózatán valósul meg.