A Tanac Néptáncegyüttes 1988 októberében alakult, Sárosácz Mihály és Szávai József kezdeményezésére, a Pécs környéki horvát falvak fiataljaiból. Első célja mindig a magyarországi horvátok néphagyományainak (elsősorban táncainak) gyűjtése, bemutatása és megőrzése volt, emellett a szomszédos országok népeinek táncait is műsorára tűzte és Bartók művei alapján készült tánckompozíciókat is bemutatott. A gyűjtött néphagyományt olyan mértékű hitelességgel és művészi igényességgel kívánta feldolgozni, hogy a színpadi megjelenést ugyanúgy fogadják tapssal a legkisebb horvát faluban, a legnagyobb szakmai fesztiválon, Pécsett, Zágrábban, Budapesten és Washingtonban. Szoros kapcsolatokat épített ki a falvakkal, tagságának nagy része ma is ott lakik és bejáróként érkezik Pécsre, a próbákra. Legnagyobb számú és legkedvesebb fellépései a hazai horvát kisebbség falvaiban voltak. Gyermek- és utánpótlás csoportjaiban, táncházaiban több százan táncoltak, tánctáboraiban, tánctanításain ugyancsak százak vettek részt. Eredmények és díjak fémjelzik munkáját a Ki-mit-tud?-tól kezdve a rangos szakmai fesztiválokon át a kiváló minősítésig, amelyet egymás után hat alkalommal (1996-2006) szerzett meg az együttes. A legkiválóbb tanítók, koreográfusok foglalkoztak az együttessel Horvátországból, Makedóniából, Romániából és Magyarországról. Az első hazai együttesek között jutott el az Egyesült Államokba (1994), ahol TV-felvételek, nagysikerű fellépések és tánctanítások mellett diplomáciai küldetést is teljesített, s ugyancsak az elsők között jelent meg az együttest és a hazai horvátságot bemutató oldalaival az Interneten. Kiadványaival (audio/video, falinaptár, könyv), nagy jelentőségű színházi műsoraival is vállalt feladatának próbált eleget tenni: a magyarországi horvát kisebbség kulturális fennmaradását segíteni.

Műsorai sok faluban az egyedüli kulturális eseményt jelentették az év folyamán. Plakátjai, fényképei sok-sok otthon falát díszítik, egy-egy szereplésének élményét pedig a szívükben őrzik az emberek, akiket szolgálni akart. 1996-tól ”Isten hozott, kedves vendég!” címmel nemzetközi horvát fesztivált rendez; aki oly sokszor volt vendég, most vendéglátóként viszonozza, ami jót kapott. Munkáját fennállása alatt rengeteg alapítvány, támogató, intézmény segítette (ez több száz pályázat megírását jelentette). Próbahelyet és ruhatárat, mint művészeti csoportjának, hosszú évekig a pécsi Ifjúsági Ház adott neki, működésének további anyagi és szervezési kereteit 1993-tól a Tanac Kulturális Egyesület biztosítja. Nem létezhetett volna és nem érhetett volna el ennyi sikert az együttes Vizin Antus és az általa vezetett zenekar nélkül; a legszebb dalok és zenék felhangzottak a németi templom előtt Pünkösdkor, a kásádi, hercegszántói, szalántai utcákon, a Ki-mit-tud?-szerepléseken, a Karácsony előtti falujáráskor, fellépéseken, bálokban és táncházakban, a lothárdi kicsiny kultúrháztól a Csendes-Óceán partján fekvő Seattle-ig. Az együttes újabb történetéhez tartozik, hogy 2012-től próbahelye és ruhatára a Zsolnay Kulturális Negyedben van. A Vizin Zenekar 2014-ben távozott, az együttest azóta a Pozsgai-zenekar kíséri.
A világban az ezredforduló után szinte minden fontosabbnak látszik, mint egy kicsiny népcsoport megmaradása. Mi mégis meg akarunk maradni, hogy legyen újra daltól hangos a falusi utca, hogy táncolhassunk és gyönyörködhessünk a kóló színes forgatagában. Útravalóként a néhai átai tanítótól, Matusek Laci bácsitól ezt kaptuk: ”A népviselet legyen mindig rendben, az ének és a muzsika tisztán szóljon, a táncban a nézők is örömüket leljék. Ti pedig legyetek jók!”.

Szöveg, kép forrása: http://www.tanac.hu