Arangsorokban való jó teljesítmény sok szempontból fontos a magyar felsőoktatás számára – ennek egyik, egyre erőteljesebb figyelmet követelő megnyilvánulása a tudományos platformok rangsora. Az MTA IX. szekciója kapcsán hagyomány, hogy évente felmérik őket. A tavalyihoz képest a PTE-hez markánsan kötődő tudományos folyóiratok sokat javítottak a helyzetükön, a legnagyobbat a tavalyi sikerét is túlszárnyaló Modern Geográfia lépett előre: immár a harmadik a rangsorban.

Ahogy arról tavaly is beszámoltunk, a magyar tudományos folyóiratok rangsorolásának első fecskéi Sasvári Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatójának nevéhez kötődnek, aki módszertanát elsősorban a Magyar Tudományos Művek Tára adatbázisára alapozza. Az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztály hazai folyóiratainak helyezése 2023-ban című tanulmánya a napokban vált elérhetővé a Research Gate-en. Az e szekcióhoz tartozó tudományos folyóiratok között 

     immár a harmadik helyen szerepel a PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézetének kiadványa, a Modern Geográfia. 

A lista első 100 helyén további, a PTE-hez köthető kiadványok is szerepelnek: a 21. helyen a Marketing&Management, mely 34 helyet javított; a Pécs Journal International and European Law 16 helyet javítva az ötvenedik helyen áll, és a tavalyihoz képest 6 hellyel előkelőbb helyen található a Pécsi Munkajogi Közlemények.
A sikerekhez minden bizonnyal a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont tevékenysége, tanácsadásai és szolgáltatási is szerepet játszottak, elég csak a 2022 novemberében lezajlott A tudományos publikálás mint versenyelőny: teljesítménynövelés a kutatói versenyszférában című konferenciájukra utalni.

A Modern Geográfia sikere kapcsán a folyóirat főszerkesztőjét,. dr. Tésits Róbertet kérdeztük.
A Modern Geográfia tavalyhoz képest “csak” három helyet javított, de az élen elég kiélezett verseny. Mivel sikerült ezt elérni?
Valóban kiélezett, mivel a lista első négy helyezettje a „Földrajz–területfejlesztés” kategória (Geography, Planning and Development) képviselője. A Modern Geográfiát leszámítva e periodikák alapításukat tekintve az MTA-hoz, valamint a KSH-hoz köthetők, amelyek hosszabb időre visszatekintő, nemzetközi szinten is komolyan jegyzett folyóiratok. Az elmúlt években ezek – így a Modern Geográfia is – számos kihívással szembesültek, amelyekre eltérő módon reagáltak. A reakció mindig attól függ, hogy egy folyóirat az építkezés mely fázisában jár.

 Mi az elmúlt évben a nemzetközi láthatóság növelésével, a legfontosabb indexáló adatbázisokba való bekerüléssel, a szerkesztőbizottság és a szerzők nemzetközi jellegének erősítésével tudtunk fejlődni. 

Míg az aggregáló adatbázisok esetében első körben a folyóirat-politikát minősítők jöhettek szóba, a fejlődés következő szakaszában már a folyóirat szakmai minőségét minősítők is. A külföldi szerzők bevonása a direkt megszólítással és a meghívásos tematikus számok segítségével történik.
Mivel jár(hat) egy ilyen eredmény a Modern Geográfia, és mivel a benne publikáló szerzők számára?
Az ilyen rangsorokban elfoglalt előkelő helyezések természetesen nem elsősorban a folyóirat sikereiről szólnak. Sokkal inkább arról, hogy a tudománymetria a szerzőink felé is egyre magasabb kritériumokat támaszt, ezeknek a követelményeknek szeretnénk megfelelni és segíteni, ezáltal megtartani őket, illetve tovább bővíteni a körüket. Folyóiratunk láthatóságának növelésével a szerzőink eredményei is szélesebb körhöz jutnak el, ezáltal

 nagyobb figyelmet, valamint több hivatkozást kapnak, segítve a kutatói előmenetelüket. A széleskörű nemzetközi láthatóságot biztosító publikációs lehetőségek ugyanakkor az egyetemi rangsorokat, a pénzügyi forrásokhoz jutást, valamint az oktatók teljesítményértékelését is befolyásolhatják. 

Az év során több szakmai szervezettel vágott együttműködésbe a Modern Geográfia szerkesztősége.  Miért fontosak ezek a lap számára?
Ha a tudomány oldaláról nézzük, akkor a kapcsolódási pontok bővítésével, a különböző folyóiratok közötti tudományos diskurzus segítségével egy olyan portfólió fejlődhet tovább, amely hatékonyan támogatja a hazai tudományos eredmények minél szélesebb körben történő megismertetését. A Modern Geográfia oldaláról ugyanakkor a kooperáció lehet ismeretátadás a jó gyakorlatok, a minőségi sztenderdek, a publikációs modell, a folyóirat-politika, az átláthatóság kapcsán. Lehet továbbá pályázati tapasztalatcsere, illetve publikációs-hivatkozási együttműködés is.
A rangsorok kapcsán Sasvári Péter megjegyzi, hogy

 a vizsgált hazai folyóiratok harmada nem jelent meg az elmúlt öt évben. 

Hogyan lehet hosszú távon fenntartani a megjelenést és a jó rangsori helyezést?
A folyamat elején, a nemzetközi láthatóság előfeltételeinek biztosítása során elég egy jó csapat, aki az ügy mellé áll. Elsősorban személyi feltételekről van tehát szó, komoly szaktudással rendelkező tanácsadói háttérről, weblapfejlesztőkről, nyelvi lektorokról. A kezdeti sikerek ilyenkor lendületet adnak, ráadásul sok mindent elég egyszer megcsinálni. A stabilitás (lapszámok pontos megjelenése), illetve a minőségi sztenderdek (politikák, jogi és szakmai információk, publikációs modellek kimunkálása és betartása) folyamatos biztosítása jelentős erőforrást igényel, itt már állhatatosságra és következetes munkára van szükség.
Ehhez nem kevés motivációt ad egyrészt, hogy a földrajzi kutatási eredmények megvitatásába becsatornázhatjuk a szakma nemzetközi képviselőit is; erre remek lehetőséget biztosít a geográfia interdiszciplináris jellege. A folyóirat számára a fő motívum pedig a távlati célok szem előtt tartása, elsősorban a Scopus és a WoS adatbázaiba kerülés elérése.

Forrás: univpecs.com