A „címerpajzsos kőlelet” Pécsett a mai Citrom utca helyén található Szent Benedek Rendi templom falából származik. 1984-ben Kárpáti Gábor régész talált rá, a gázvezeték fektetését megelőző ásatáskor, az építési törmelék között. Kb. két öklömnyi nagyságú kő sík felületébe vannak karcolva a jelek és a címerpajzs alak, mely 7,6 cm magas és 6 cm széles. Egykori tűzvész okozta elszíneződés nyomai ma is jól láthatóak az írott kő felületén, ebből következik, hogy egykor beépített állapotban volt. A pajzsmező felső része sérült, de a rovásírás jól látható. Két átló osztja a mezőt négy részre, a mezőrészek olvasata jobbról kezdődik.

A felirat Forrai Sándor megfejtése szerint valószínűleg sírfelirat, amely így hangzik: „ Aba szentjei vagyunk, aki Eszter, Anna, Erzsébet”.

A szövegrészben szereplő „ABA” az Aba nemzetségre utal, amelynek szállásterülete a Baranya-Somogy határában volt és a Pécsi Egyházmegyéhez tartozott, Abaliget birtokközponttal.

A lelet ősi műveltségünkről, írásbeliségünkről tanúskodik, székely-magyar ABC betűkből, ligatúrás betű-összevonásból áll. Jelentősége abban áll, hogy tanúsítja, a magyarlakta területen, a Dunántúlon is ismerték és használták az ősi ABC-s betűsorokat. Egyedülálló abban az értelemben, hogy Pécsett eddig hasonló archeológiai bizonyíték nem került elő. Jelentős Pécs kultúrtörténeti vonatkozásában is, igazolja ugyanis, hogy az ősi kultúra alapjait hordozó írásbeliség erősen gyökerezett a korabeli magyarság szellemiségében. Az ősi, keleti eredetű kultúra és nyugati kereszténység együttélése további kutatási területet jelenthet a történészek, helytörténészek és régészek számára is. Kiemelt históriai értéknek tekinthető.

Nagyságát felismerve a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület az Európa Kulturális Fővárosa évében 2010. december 15-én a Művészetek és Irodalom Házában mutatta be a leletet, Lezsák Sándor fővédnöksége alatt. Ezt követően 2011. június 18-án a Pécsi Református Kollégiumban a XII. Kárpát-Medencei Rovásírásverseny és Műveltségi Találkozó döntője keretében került sor a lelet bemutatására a Forrai Sándor Rovástörténeti Vándorkiállítás részeként. Ezt követően a vándorkiállítás helyet kapott a Zsolnay Kulturális Negyedben, valamint több pécsi általános és középiskolában.

Napjainkban a Janus Pannonius Múzeum őrzi a „címerpajzsos kőleletet”.

Kép forrása: https://www.facebook.com/kincsesbaranya