A globális éghajlatváltozás és a növekvő emberi vízfelhasználás miatt egyre több vízfolyás szárad ki, melynek hatása egyre erősebben jelentkezik a mindennapi életünkben, és a gazdaság működésében is. A jelenség eddig igen kevés figyelmet kapott, a világszerte érintett több tízezer kisvízfolyásról elegendő adat sem áll a kutatók rendelkezésre a folyamat hatásainak megértéséhez. Ezért indítottak útjára a Pécsi Tudományegyetem kutatóinak részvételével egy Horizon 2020 kutatási projekt keretében egy Citizen Science hálózatot, és fejlesztették ki a DRYRivERS okostelefonos alkalmazást, amellyel a lakosság segítségét kérik az adatgyűjtésben a kisvízfolyásaink védelme érdekében.
A folyók és patakok a Föld legsérülékenyebb biodiverzitási forró-pontjai közé tartoznak, emellett pedig az emberi jólét számára nélkülözhetetlen ökoszisztémák. A globális éghajlatváltozás és a növekvő emberi vízfelhasználás miatt egyre több vízfolyás szárad ki, a kiszáradások hatása pedig egyre erősebben jelentkezik a mindennapi életünkben és a gazdaság működésében is. A jelenség eddig igen kevés figyelmet kapott. Ezt vizsgálja a DRYvER, ami egy 25 kutatóintézet több mint 100 kutatója részvételével indult Horizon 2020 projekt. Fő célja, hogy két kontinens, Európa és Dél-Amerika, kilenc kiszáradó folyóhálózatain gyűjtött részletes információkon alapulva, az összes kapcsolódó tudományterület (hidrológia, biogeokémia, ökológia, szociológia, közgazdaságtan) nézőpontját magába foglaló megközelítéssel kidolgozzon egy új globális keretrendszert, ezen belül pedig olyan stratégiákat, eszközöket és ajánlásokat, amelyek felhasználhatóak e vízfolyás-hálózatok helyzethez alkalmazkodó kezeléséhez, azaz adaptív menedzsmentjéhez.
A kutatók – minden igyekezetük ellenére – nem képesek nyomon követni a több tízezer érintett vízfolyást, ugyanakkor a kiszáradó folyóhálózatok működésének, a kiszáradások időbeli dinamikájának megértéséhez elengedhetetlen a széles körű adatgyűjtés. Ezért van szükség a lakosság segítségére! Minden okostelefon-felhasználó, aki élvezi a természetjárást és a szabadtéri tevékenységeket, részt vehet a kutatásban, és hozzájárulhat e célok eléréséhez azáltal, hogy dokumentálja a vízfolyások aktuális állapotát. Ezt hivatott segíteni a DRYvER által létrehozott DRYRivERS okostelefonosapplikáció.
Az alkalmazás ingyenesen letölthető a Google Play és az App Store áruházakból, a letöltési linkek és használati útmutatók a projekt weboldaláról (http://www.dryver.eu/citizen-science) is elérhetőek. Az alkalmazás nyílt forráskódú, és nagyon egyszerű a használata. Nincs másra szükség, mint (1) megadni a helyet, (2) kiválasztani a mederben tapasztalható aktuális állapotot (áramló víz, különálló medencék, vagy száraz patakmeder), (3) és készíteni egy fotót. A felhasználó a telefon GPS-ének segítségével meghatározhatja az aktuális pozícióját, de akár a térképen is kiválaszthat új vagy már korábban rögzített helyeket. Nem kell aggódnia, ha éppen nincs hálózati lefedettség, amikor az útjába akad egy patak. Az új hely vagy rekord rögzítése után egyszerűen el tudja menteni a rögzített adatokat, és később, amikor újra csatlakozik az internethez, fel tudja tölteni azokat az adatbázisba.
A DRYRivERS alkalmazással rögzített minden megfigyelés nyilvánosan elérhető a DRYvER projekt honlapján (https://www.dryver.eu/app), a regisztrált felhasználó a saját adatait a weboldalon keresztül szerkesztheti, újakat adhat hozzá, egyes időszakokra szűkíthet, illetve a későbbiekben saját aktivitása révén játékokban, kihívásokban vehet részt, és elismeréseket, jelvényeket gyűjthet.
A DRYRivERS-nek köszönhetően a jövőben létrejön az első, a kiszáradások valós-idejű megfigyelésein alapuló hálózat, ami egyéb forrásokból származó megfigyelésekkel kiegészülve adja majd a kiszáradó vízfolyás-hálózatok európai atlaszát. Az adatok kritikus tömegének elérése után olyan modellek készülhetnek, amelyek képesek előre jelezni a klímaváltozás és a vízhasználat patakokra és folyókra gyakorolt hatásait.
Forrás: Pécsi Tudományegyetem
Kép forrása: UnivPécs