Magyarországon elsőként digitális szőlőtőke nyilvántartó rendszert vezettek be a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében. A fontos projektről sajtótájékoztatón számolt be az intézet a Pázmány Péter utcai telephelyén március 9-én. A chiprendszer bevezetésének célja a kutatások gyors hasznosítása, az intézetben összegyűjtött adatok rendszerezése révén a PTE és az agrárszektor versenyképességének növelése. 

A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben elindított projekt gyakorlati oldalról, 21. századi megközelítésben, jövőorientáltan segíti a magyar szőlőtermesztést. A sajtótájékoztatón dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy

 “az adatalapú munka az agráriumban ma már nem kényelmi funkciót tölt be, hanem versenyképességi tényező. Ez ugyanígy van a termelésben, a szőlőnemesítésben, az élet valamennyi területén: az adat kinccsé, értékké vált,” 

majd hozzátette, hogy “a magyar szőlészet számára egy olyan kutatási projekt indul el, amely megpróbálja a szőlészet genetikai erőforrásainak megőrzését a génbanki tételek területén is a digitalizációt bevezetni, ötvözve a múltat, a megőrzött régi fajtáinkat és a legújabb technológiát.”  

Madaras Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének elnöke kiemelte, hogy az intézet génbankján és szőlőnemesítési törekvésein túl egyik fő feladata, hogy kutatóintézetként a borászok és a szőlőtermelők részére szolgáltatásokat nyújtson, ezért is nagyon fontos ez a chiprendszer. “Ezerötszázhetven szőlőfajtából őrzünk tíz darabot fajtánként, ez tizenötezerhétszáz tőkét jelent. Amikor az adatfelvételezés eléri azt a szintet, hogy mind a fajtákról, mind a morfológiai és kutatási anyag, kísérleti eredmény fel lesz töltve, akkor a kutatók életét abban fogja megkönnyíteni, hogy össze tudnak hasonlítani tételeket, ezt pár kattintással megtehetik, sokkal pontosabb, hatékonyabb módon” – foglalta össze a technológiai újítás gyakorlati jelentőségét az SZBKI elnöke. 

Az intézetben őrzött génbank európai szinten is jelentős értéket képvisel, és a digitalizációs fejlesztés “olyan komoly előrelépés lehet ennek fenntartásában és fejlesztésében, amely megalapozza a kutatómunkát, illetve európai és nemzetközi szinten is az adatok hozzáférhetőségét és azok felhasználását lehetővé teszi” – foglalta össze a digitalizáció fontosságát dr. Teszlák Péter, a PTE SZBKI kutatási igazgatója, majd hozzátette: “2021-től jelentős támogatást kap a génbank egy 2025-ig tartó VP-s pályázati rendszeren keresztül, amelynek köszönhetően megvalósulhatott ez a fejlesztés, amely

 a papíralapú rendszereket felváltva egy korszerű, digitális adatbázis-építést tesz lehetővé.”   

A fejlesztés lényege egy RFID chip rendszer, amely már kikerült a szőlőtőkékre és a génbanki állományban őrzött 1570 tétel terepi azonosítását teszi lehetővé pontos GPS koordinátákkal. Az adatok egy felhőalapú adatbázisba kerülnek fel, amely jogosultságtól függően teljes hozzáférést, vagy csupán megtekintést biztosít a felhasználóknak. Az intézeti génbank teljes állományát betekintés szinten mindenki böngészheti majd, és rákereshet a különböző szőlőfajtákra.

 Ennek részeként fontos kiemelni a Kárpát-medencei fajtagyűjteményt, amely több mint száz régi fajtából áll, és világviszonylatban egyedülálló, a magyar gyűjtemények közül is a legteljesebb, így egyre nagyobb érdeklődésre tart számot. 

Forrás: univpecs.com