2022 őszétől jelentősen megváltozik a tanárképzés módja. Dr. Gerner Zsuzsát, a PTE Tanárképző Központ főigazgatóját, a PTE Tanítsunk Magyarországért! egyetemi mentorprogramjának szakmai vezetőjét kérdeztük arról, hogy mi is fog történni a gyakorlatban.

Egységes, ötéves tanárképzést vezet be a Kormányzat 2022 őszétől, a jelenlegi rendszerben a csak hosszabb képzési idővel rendelkező szakok is rövidülnek és megszűnik a korosztály szerinti differenciálás, vagyis az egységes tanárképzés az általános és középiskolai oktatásra egyaránt hivatott felkészíteni a tanárjelölteket a 10 félév alatt szakpában elvégezhető közismereti képzésekben. A PTE bölcsész és természettudományos területekhez kapcsolódó tanárszakjait érinti a változás, illetve az ének-zenetanár és a rajz- és vizuáliskultúra-tanár szakokat a Művészeti Karon.

Mi változik a képzés során?
A képzési idő csökkenéséből egyrészt adódik, hogy

 az összes kreditszám a 10 félév alatt maximum 300 lehet. 

Részben változnak a tanári felkészítés közös követelményei: a pedagógiai-pszichológiai elméleti és gyakorlati felkészítés modulja változatlan marad, 28 kreditponttal szerepel az új tanárképzésben is. A szakmódszertan kreditszáma nő, de megjelenik egy kötelező új tartalom, a kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretkör. Átalakul a gyakorlatok rendszere – a tanárjelöltek a képzés teljes időtartama alatt gyakorlati képzést is teljesítenek majd az egyetemi kurzusok mellett. A gyakorlatoknak lesz egy új fajtája is, a pályaismereti, pályaszocializációs gyakorlat, amely az első és a negyedik szemeszter között teljesítendő a kormányrendelet szerint. Megmarad az a tanítási gyakorlat, amelyet jelenleg csoportos tanítási gyakorlatnak hívnak és általában egy-egy szemeszterben teljesítik szakonként a hallgatók a PTE gyakorlóiskoláiban. Megváltozik viszont a gyakorlat jellege, mert a jövőben a tanítási gyakorlat több egymásra épülő elemből áll majd – hospitálás, mikrotanítás, majd önálló szaktárgyi óratartás -, melyeket a harmadiktól a kilencedik szemeszterig lehet teljesíteni.

Bocsánat, de mit jelent a mikrotanítás fogalma?
A tanóra részleteit kapja feladatul a hallgató, azt kell a vezetőtanár irányításával, részvételével előkészítenie, megtartania. Az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat most 10 hónapos, ez 2022-től 5 hónapra rövidül. Viszont ami még egyértelműen csökken, az a szakos felkészítés. A szakterületi szakképzettségi elem kreditértéke 105, ami a két szakon együttesen 210 kredit lenne, de ez magában foglalja a szakdolgozat 4 kreditjét és a szabadon választható krediteket is. Így a közismereti tanárképzésben szakonként összesen 99 kreditet rendelhető a tantárgyakhoz. Ez azzal jár, hogy át kell alakítani a tanterveket. A képzési és kimeneti követelmények meghatározzák a tananyag tartalmát, ennek igazodnia kell a Nemzeti Alaptantervhez, ugyanakkor kiemelten fontos azoknak a kompetenciáknak, tudásnak, képességnek és attitűdnek a megjelenítése, amellyel rendelkeznie kell az adott szakon oklevelet szerző tanárnak. Képzési tartalmak átöröklődnek az új képzésbe is, és nem csak a praktikum okán. Nyilván felmenő rendszerben vezetjük be az új képzést, de az elképzelhetetlen, hogy a két képzés egymástól függetlenül valósuljon meg, annyi humánerőforrás nincs az egyetemen.

Mikor indult a reform ötlete?
2019-ben jött a felvetés, hogy újra meg kell reformálni a tanárképzést – ebben az évezredben már harmadszor. Az indokok között szerepelt, hogy nem elég vonzó a tanárképzés a fiatalok számára, talán a túl hosszú képzési idő miatt. Ennek azért más okait is látjuk!

Egy fiatal orvos milliós fizetést visz haza, a mérnököket elkapkodják…
Nem hiszem, hogy ez a reform önmagában megoldja a nehézségeket, a társadalmi közeg változása nélkül nehezen változik meg egy ilyen jellegű probléma.

Egy finnországi tanár presztizsét, megbecsültségét nem lehet összehasonlítani a magyarországival.
Nem elsősorban a fizetésekre kell gondolni, hanem tényleg

 a társadalmi megbecsültségre, vagy arra, hogy beszélhetünk-e még tanári autonómiáról… 

A fizetéseken túl, vagy még azelőtt is ezeknek a területeknek kellene változniuk.

A PTE-n ennek szellemében hirdeti meg a szakokat?
Természetesen. Nagyon széles a kínálatunk a Pécsi Tudományegyetemen, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar mellett a Természettudományi Kar hirdet önállóan és közösen is szakpárokat. A Hittudományi Főiskola hittanári képzése is párosítható PTE-s tanárszakokkal. És persze vannak egyszakos művésztanári és szaktanári képzéseink is, ezeket ez a mostani reform kevésbé érintette.

Mit jelent a szaktanári képzési rendszer?
Azokon a szakokon lehet ezt a fajta képzést elindítani, ahol volt rövid és hosszú képzési idejű képzésforma, illetve az idegennyelvszakos tanárokat – az angol és a német kivételével – csak hosszabb képzési időben lehetett képezni eddig, így azokon a szakokon is lett szaktanári képzés. Az elképzelés szerint, aki középiskolában fakultáción szeretne tanítani, illetve emelt szintű érettségire szeretne felkészíteni, annak a Pedagógus I. minősítés megszerzése után vissza kell jönnie a képzésbe és a szaktanárit is el kell végeznie. Ez a köznevelés oldaláról nézve abszolút életszerűtlen, de szintén szerepel a 8/2013-as EMMI rendeletet módosító 64/2021-es ITM rendeletben.

A természetismereti tárgyak esetén komoly tanárhiány lépett fel, ezt is orvosolni próbálja az új képzési rendszer?
A TTK-ás kollegák Z-szaknak neveztek el egy új szakot, amely a természettudomány-környezettan tanára nevet viseli,

 a „Z” megjelölés a Z-generációra utal. 

Ez is ötéves képzés, de egyszakos, amely minden természettudományos ismeretkört magába foglal, erre ráépülően lehet majd újabb tanári szakképzettséget szerezni biológiatanár, fizikatanár, kémiatanár és földrajztanár szakos képzésekben további három félév alatt. 2022-tól alapszakra épülően is lesz egyszakos képzés is. Például jelentkezhet valaki testnevelő-edzői BSc-s oklevéllel és testnevelőtanári képesítést szerezhet egy 120 kredites részidős képzésben. Ez is egyértelműen a tanárhiány enyhítését célozza. Ugyancsak 120 kredites részidős, egyszakos képzésben volt hirdethető pl. a matematikatanári, az informatikatanári, a fizika-, vagy kémiatanári képzés, de az ének-zene tanári és a nemzetiségi nyelvtanári képzések is, melyekre ugyancsak alapszakos diplomával lehet bejutni. 

Ezeket a változásokat mennyire ismeri a szélesebb közvélemény?
Tartok tőle, hogy még nem eléggé. A tanárképzés rendszerének gyakori változása miatt sok bizonytalanságot érzek még. A mostani, 2013-ban bevezetett rendszerben három év után kell eldönteni, hogy valaki általános iskolai, vagy középiskolai tanár lesz, amennyiben választott szakoknak van hosszabb és rövidebb képzési idejű változata is. A reform indokai között szerepelt az is, hogy mivel a hallgatók többsége a hosszabb képzési idő mellett dönt, így gyakorlatilag nem igazán képezünk általános iskolai tanárokat.

 A választási lehetőség a 2022-ben induló egységes képzéssel megszűnik, 

abban viszont nem vagyok biztos, hogy ez megszűnteti a jelenleg valóban az általános iskolákat jobban érintő tanárhiányt, hiszen az egységes képzésben szerzett diplomával is lehet majd középiskolában is tanítani. De talán a képzést kísérő gyakorlatok segítik majd a döntést – a hallgató a szerzett tapasztalatokra támaszkodva választhat munkahelyet. Azt mindig is hiányoltuk, ennek országos testületekben is hangot adtam, hogy ha már rövidítik a graduális képzést, egységeségesítik, akkor könnyebb lenne ezt elfogadni, az átalakítást értelmezni, ha pedagógus életpálya képzési szakasza mellett, azzal párhuzamosan a továbbképzés rendszerét is újra lehetne gondolni Ez talán 2023-ban várható.

Forrás: www.univpecs.com