A „beállt a nyakam”, „leszakad a hátam”, „kettétörik a derekam” sokat ismételt mondatok minden irodában. A KSH adatai alapján 2019-ben Magyarországon a magas vérnyomást követően a gerincbántalmak sújtották a legtöbb embert, több mint 2,3 millió főt tartottak nyilván a háziorvosok ezzel az egészségügyi problémával.

„A rugón elhelyezett, mozgó ülőkéjű székek azért optimálisak, mert állandó mozgásra késztetik az izmokat, az ágyéki gerincszakaszt, ezáltal ezen a testtájon megfelelő izomtónus érhető el. Az is segít, ha a fixált ülőkére egy korongszerű, rugalmas párnát helyezünk, vagy egy 60-70 centiméteres átmérőjű fitneszlabdán ülünk. Fontos az asztal megfelelő magassága is, hogy kényelmesen elhelyezhessük a könyökünket rajta, tehermentesítve ezzel a háti gerincszakaszt. Lényeges továbbá, hogy a monitor szemmagasságban, vagy kissé feljebb legyen” – nyilatkozta dr. Schwarcz Attila egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájának igazgatója.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy fél-, illetve háromnegyed óránként szüneteket kell tartani és felállni, kicsit mozogni. Szerinte külföldön már vannak példák az állva végzett irodai munkára is, amikor egy magasra helyezett asztal előtt gépelnek az emberek, és egy-egy rövidebb sétával megszakítják munkavégzésüket.

A stressz is okozhat hátfájást

A gerincfájdalmak fokozódásában – a rossz testtartás mellett – a stressznek is komoly szerepe van, amit a szakember szerint a szakirodalom is igazol. Ilyenkor a lapocka tájékán, a nyaki részeken és a gerinc melletti izomzatban egy kóros tónusfokozódás, görcs áll be.

„Ha a mozgással összefüggő, tompa gerincfájdalmakat nem kíséri súlyos végtagi izomgyengeség, ha a betegnek nincsenek alarmírozó tünetei, nem észlel széklet- vagy vizelettartási zavart, akkor a konzervatív kezelés jön szóba, a vény nélkül kapható gyulladás- és fájdalomcsillapító gyógyszerek. Ha nem múlnak egy-két hét után sem a tünetek, sőt, netán erősödnek, akkor fontos a háziorvos által, vényre felírt orvosságokhoz nyúlni: erősebb fájdalomcsillapítóhoz, izomlazítóhoz, gyomorvédő kíséretében, a mellékhatások kivédésére. Ha intenzív a fájdalom, amit netán járászavar is kísér, akkor idegsebészeti szakvizsgálat is szükséges lehet, a sürgősségi osztályon elvégzett alapvizsgálatokat követően” – mondja dr. Schwarcz Attila.

Krónikus gerincbetegség esetén a kezelés elengedhetetlen része a gyógytorna is, amit szakember irányít. Ezek a gyakorlatsorok akkor hatásosak, ha a beteg minden nap végzi őket, de legalább heti 4-5 alkalommal, hogy a megfelelő izomtónus kialakulhasson.

Jótékony és kerülendő mozgásformák

A leginkább gerincbarát sport az úszás, illetve a vízi torna. Speciális „vizes” kezelési forma a súlyfürdő, ami a víz alatti nyújtásos gyakorlatokkal segít abban, hogy a porckorongok magassága helyreálljon és megközelítsék eredeti, egészséges állapotukat. A szakember szerint vannak arra vonatkozóan felmérések, hogy a nyaki porckorongsérvnél ez egy nagyon hatásos terápia. Ajánlott ezek mellett a kerékpározás is, de inkább sima terepen, mert az nem terheli a gerincet. Nem tanácsosak ugyanakkor azok a sportok, amik nagyobb, hosszanti irányban ható erővel, becsapódással járnak, így például a futás.

Dr. Schwarcz Attila sajnálattal nyugtázza, hogy manapság már nem mozgásszegény, hanem mozgásmentes az életmódunk: ülünk a monitor előtt, majd beülünk az autóba és otthonunkban is a tévé elé. Fiatalnak és idősnek is azt tanácsolja, hogy hetente legalább két-három alkalommal egy órát aktívan mozogjon. A lényeg az, hogy a pulzusszám megemelkedjen, mert általa a hormonháztartásunk is megváltozik.

Évszázados múltja van az állva írásnak

Számos forrás szerint nagy elődeink, az olyan neves írók, mint Virginia Woolf, Lewis Carroll, Fernando Pessoa, vagy Ernest Miller Hemingway is állva írták műveiket, utóbbi egy kisebb kudu kopott bőrén alkotott úgy, hogy írógépe és olvasótáblája mellmagasságban volt vele szemben. Megszívlelendő lehet ez a lehetőség napjainkban is.