„A pécsiség egy nagy múltú város sokszínű közösségének büszkesége” – mondta Péterffy Attila polgármester közel sem megszokott beszédében a szeptember elsejei városnapi ünnepi közgyűlésen, amelyen a hagyományoknak megfelelően idén is átadták az önkormányzati díjakat, kitüntetéseket és a díszpolgári címet.
Pécs Város Napja alkalmából szeptember elsején, a hagyományoknak megfelelően megtartotta ünnepi közgyűlését a város önkormányzata. A rendezvényt a járványhelyzetre való tekintettel tavaly szűk körben tartották meg, idén viszont már újra a Pécsi Nemzeti Színházban adták át.
A polgármester nem vetett számot, nem ígérgetett, inkább a pécsiségről beszéltPéterffy Attila polgármester ünnepi köszöntőjében felidézte, hogy 1367. szeptember 1-én alapították meg a pécsi egyetemet, a Város Napja pedig annak állít emléket minden évben, hogy Pécs az országban elsőként emelkedett így egyetemvárosi rangra.
EZT KÖVETŐEN – SZAKÍTVA A KORÁBBI VÁROSNAPI POLGÁRMESTERI BESZÉDEK HANGVÉTELÉVEL – NEM TEKINTETT VISSZA AZ ELTELT SZŰK EGY ÉVRE, NEM POLITIZÁLT.
– A városnapi beszédek egyfajta számvetést alkottak, felsorolva az előző szeptember óta véghezvitt kisebb-nagyobb fejlesztéseket. Túltengtek bennük a politikai üzenetek és természetesen előkerültek a következő évekre szóló ígéretek is. Hiszek az átláthatóságban, a nyilvánosságban és abban is, hogy megvan a helye és ideje a számvetésnek, a vállalásoknak és természetesen a politikának is. Abban viszont nem hiszek, hogy ezeknek bármi keresnivalója lenne egy olyan ünnepen, mint a mai. Eljött az idő, hogy szakítsunk ezzel a hagyománnyal. A mai nap ugyanis a teljes pécsi közösség ünnepe. Ugyanúgy azoké, akik szerint az elmúlt évben a városvezetés derekasan küzdött, ahogy azoké is, akik szerint csak kivetni való volt a munkánkban. Azt javaslom, hogy erre a napra tegyük félre mindazt, amiben nem értünk egyet, tegyük félre a politikát és próbáljuk meg azt meglátni, hogy mi a közös bennünk – mondta a polgármester.
Péterffy Attila ezután beszédében arra koncentrált, hogy mit jelent ma pécsinek lenni, mit jelent az a bizonyos „pécsiség”.
– A pécsiség mindenkinek mást jelent, de egy kicsit mégis ugyanazt. Most arról szeretnék beszélni, hogy nekem mit jelent a pécsiség. A pécsiség néha egy pillanatnyi hangulat. A pécsiség néha kibukkanni a Széchenyi térre a Ferencesek utcája felől, ami szerintem Európa egyik legszebb utcája. Felnézni a dzsámi mellett felhőkbe burkolódzó Mecsekre, miközben felcsendül a városháza tornyának harangjátéka. Ilyesmit érzek akkor is, amikor a tettyei feszület mellől végig nézek a középkori várfalon és a székesegyházon. Nálam a pécsiséghez tartozik, ha kiváló sportolóinknak szurkolhatok egy-egy fontos sporteseményen, ha egy ismert pécsi zenekar vagy zenész slágere szólal meg a rádióban, vagy ha kezet szoríthatok az egyetem kutatóival, tanáraival, orvosaival – sorolta a polgármester.
Mint mondta, mindemellett a pécsiség számára azt a nyelvi és kulturális sokszínűséget is jelenti, amit a város soknemzetiségű lakóinak korábbi generációi hagytak az itt élőkre örökül.
– Rengeteg tanultunk és tanulhatunk tőlük toleranciáról és egymást erősítő kisebbségekről – fogalmazott ezzel kapcsolatban Péterffy Attila.
Kiemelte, hogy a pécsiség továbbá történelem és emlékezet:
„MEGŐRIZNI A SZÍVÜNKBEN AZOKAT, AKIK NAGGYÁ TETTÉK EZT A VÁROST, AKIK ELÉRTÉK, HOGY PÉCS OTT VAN HAZÁNK ÉS EURÓPA KULTURÁLIS TÉRKÉPÉN”.
– Minden pécsinek megvannak a kedvenc zugai, utcái, terei a városban, megvannak a kedvenc pécsi zenekarai, írói, képzőművészei, sportolói. Ezek nem különbségek, hanem ugyanannak az arcnak más és más vonásai. A pécsiség szerintem egy nagy múltú város sokszínű közösségének büszkesége. Büszkeség, amit egy emberként érezhet ma minden pécsi azért, amit elődeink felépítettek. Ha végre felismerjük, hogy több bennünk a közös, mint ami elválaszt, akkor a pécsiség egy igazán különleges példa lehet minden közösség számára – zárta köszöntőjét a polgármester.
A kulturális műsorokkal tarkított ünnepi közgyűlésen ezt követően adták át az önkormányzat díjait:
A Pécs Város Díszpolgára címet idén a városvezetés Pinczehelyi Sándor képzőművésznek adományozta.
Részlet a Munkácsy-díjas, Érdemes és Kiváló Művész laudációjából:
„Pinczehelyi Sándor művészeti pályafutása rendkívül összetett és sokirányú: grafikus, plakáttervező, a nemzetközi ismertségű DOPP-csoport egyik alapítója, a Pécsi Műhely néven ismertté vált avantgárd csoport tagja, festő. Ugyanakkor 22 évig az általa országos jelentőségűvé tett Pécsi Galéria igazgatójaként és művészetpedagógusként is dolgozott. Jelentős a pécsi, országos és nemzetközi művészetszervezői tevékenysége, oktatói munkája és művészetének az ifjabb generációkra gyakorolt hatása is. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának nyugalmazott docense, a pécsi Művészeti Tanács tagjaként pedig ma is aktívan segíti a helyi kulturális életet.”
– Akárhol is dolgoztam épp Pécsett, mindig az volt a célom, a célunk, hogy minél többet, minél jobbat nyújtsunk enne a városnak és az országnak. Persze, néha Európának is sikerült így pár dolgot nyújtani. Köszönöm azoknak, akik felterjesztettek erre a díjra, ebben a pillanatban így most egy kicsit reflektorfénybe került a munkánk, a jövőben viszont ugyanúgy fogjuk végezni a dolgunkat, ahogy eddig is végeztük – mondta Pinczehelyi Sándor rövid beszédében.
Abay Nemes Oszkár-díjban részesült Molnár Ferencné dr. Kiss Margit Mária testnevelőtanár.
Pro Communitate-díjat kapott Módosné Iván Lili, a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. úszóedzője, valamint a Jelenkor Alapítvány, a pécsi kulturális életben való aktív részvétel elismeréseként, továbbá a Pécs Bike Maffia.
Városháza Emlékérmet adományoztak dr. Modrovits Sándornak, az önkormányzat aljegyzőjének, valamint Molnár Jánosnak, a Mecsek Táncegyüttes művészeti vezetőjének.
Pro Civitate-díjban részesült Gyöngyösi Zoltán testnevelő, a PTE-PEAC NB I-es röplapdacsapatának edzője, a PSN Zrt. Sportiskolájának szakmai tanácsadója. Szintén Pro Civitate-díjat adtak át dr. Koltai Dénes professzornak, a PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar megszervezőjének és volt dékánjának. Pro Civitate-díjat kapott továbbá Dr. Szabó István professzor, a pécsi Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika volt vezetője is.
Pécs Város Kulturális Nagydíját idén Lakner Tamás, a Bartók Béla Férfikar karnagya, a Szélkiáltó Együttes egyik alapítótagja, a pécsi egyetem Művészeti Karának dékán emeritusa vehette át.
Az Aidinger János-díjat, Pécs közszolgálati díját idén Szalontai Csongor, a Polgármesteri Hivatal közbiztonsági referense kapta, aki koronavírus-járvány elleni védekezésben kiemelkedő szerepet töltött be a városban, neki köszönhetően zajlott zökkenőmentesen a város intézményeinek védekezési eszközökkel való ellátása – hangzott el laudációjában.
Idén a 72. Cannes-i Filmfesztiválon két díjjal is jutalmazott fiatal pécsi filmes, Százados-Kolozsváry Ábel kapta a város ifjúsági díját, a Csonka Ferenc-díjat.
A Csorba Győző-díjat, Pécs közművelődési díját Mendöl Zsuzsanna művészettörténész, tanár, könyvtáros kapta.
Pécs Város Szociális Díját a TÁMASZ Alapítvány háziorvosa, Dr. Pytel Ákosné Dr. Németh Dóra vehette át.
A Rajczi Péter-díjat, Pécs oktatási díját Dr. Barakonyi Károly professzor részére adományozták.
A város sajtódíját, a Várady Ferenc-díjat idén Balogh Robert író, költő és újságíró kapta.
Uhrik Teodóra táncművész, táncpedagógus, a 60 éves Pécsi Balett alapítótagja és jelenlegi ügyvezetője vehette át idén a Victor Vasarely-díjat, a város művészeti díját.
A Vilmos püspök-díjat, Pécs tudományos díját Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna, a PTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének egyetemi tanára, a Szentágothai János Kutatóközpont elnöke kapta.
A város nemzetiségi díját, a Faluhelyi Ferenc-díjat Petrov Anatolij úszóedzőnek és Kollárné Aladzsity Magdolna pedagógusnak adományozták.
A elismerések átadását követően Péterffy Attila zárszavában a pécsiek nevében megköszönte a díjazottaknak a városért és a városiakért végzett évtizedes munkájukat.
– ŐSZINTÉN REMÉLEM, HOGY LEGALÁBB ANNYIRA BÜSZKÉK AZ ELISMERÉSEKRE, AMENNYIRE A PÉCSIEK BÜSZKÉK ÖNÖKRE – MONDTA A POLGÁRMESTER.