A Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású és máig létező férfi szerzetesrend.
A rend megszervezése Boldog Özséb nevéhez fűződik, aki esztergomi kanonokként, 1246-ban kanonoki rangjáról lemondva remeteségbe vonult a Pilis hegyeibe. Legendája szerint itt látomásban részesült, melynek hatására egybegyűjtötte és közösséggé szervezte a Pilis erdeiben szétszórtan élő remetéket, majd a mai Kesztölc falu közelében templomot és kolostort épített 1250 körül. Az új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta. Néhány éven belül az országban élő más remeteközösségek is csatlakoztak Özséb közösségéhez, közülük elsőként azok, akik részére Bertalan pécsi püspök a Mecsekben, a Patacs fölötti hegyen már 1225-ben kolostort emeltetett, és rövid életszabályt, regulát írt. A Szentszék 1308- ban engedélyezte az új rend számára az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította a pálosokat.
A rend ezután töretlenül fejlődött egészen a török megszállásig. A XV. századra az országban mintegy 900 pálos élt, a világon pedig 8 provinciában, kb. 300 kolostoruk volt. A pálos kolostorokban gazdag szellemi-lelki élet és művészi tevékenység folyt. Ennek a gyümölcse többek között az ún. Festetics-kódex és a Czech-kódex, melyek fontos nyelvemlékeink közé tartoznak.
A török hódoltság idején az atyák missziós tevékenységet folytattak a szinte teljesen pap nélkül maradt területeken. Ennek az időszaknak kiemelkedő alakjai: a nagy államférfi, Martinuzzi Fráter György bíboros, esztergomi érsek és Csepelényi György vértanú. Buda felszabadulását (1686) követően a Pálos Rend ismét fejlődésnek indult. A tudományok és az irodalom területén az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend tagjai jelentős szerepet töltöttek be, köztük a legismertebb költők: Verseghy Ferenc, Ányos Pál és Virág Benedek, utóbbit az irodalomtörténet a magyar Horácként és „a szent öregként” emlegeti. Az újabb virágzást II. József 1786-os feloszlató rendelete tiporta el, amely után csak Lengyelországban maradhatott fenn a rend. A pálosoknak a rend megszűntetése után 150 évig nem sikerült újratelepedniük Magyarországon, csak 1934-ben nyílt lehetőség a hazatelepülésre.
A rend kibontakozását azonban megakadályozta, hogy a kommunista államhatalom 1950- ben betiltotta a szerzetesrendeket. Ekkor hazánkban a pálos szerzetesek száma 38 volt, akik szinte kivétel nélkül mindnyájan súlyos üldöztetést szenvedtek a diktatúra éveiben. Ennek az időszaknak lett vértanúja Vezér Ferenc pálos szerzetes 1951-ben, a Grősz-per vádlottjaként. Később, a szétszóratásban titokban születtek új hivatások az egyházmegyei szemináriumban tanuló kispapok között, akik közül többen illegalitásban a közösséghez kapcsolódtak.
A rendszerváltozás után 4 kolostorban indulhatott meg ismét a pálos élet, Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson. Az újraindulás után negyedszázaddal pedig, 2014 januárja óta az erdélyi Hargitafürdőn is van pálos kolostor. A rend életében központi helyen áll a Mária-tisztelet. Kolostoraik többsége Mária kegyhelyeken épült fel.
A rend jelenlegi központja, a magyar pálosok által 1382-ben alapított częstochowai Jasna Góra kolostor ma a világ egyik leglátogatottabb Mária kegyhelye. A nemzettel való mély összetartozás tudata mindig jellemzője volt a rendnek. A pálos szerzetes elsősorban nem önmagáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és vezekel. A régi gondolat mindegyikük tudatában él: „Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis.” (Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.). 2015-ben, a Ferenc pápa által meghirdetett Megszentelt Élet Évében a pálosok így fogalmazták meg hivatásukat, és a mai korban, embertársaikhoz szóló küldetésüket: „Remete múltunkból fakadó hivatásunk: az Isten jelenlétében való élet, a magány szeretete, az imádság, a vezeklő élet és a Boldogságos Szent Szűz különleges tisztelete. Apostoli küldetésünk részeként, érzékenyen az idők jeleire lelkipásztori munkát is végzünk, mely elsősorban az igehirdetésben és a szentségek kiszolgáltatásában, különösen a gyóntatásban nyilvánul meg. Magyar alapítású szerzetesrendként lelkiségünk fontos része a nemzetünkért való imádság és engesztelés.”
A Magyar Pálos Rend legújabbkori történetének néhány eseménye jelzi a rendnek nemzetünk életével és kultúrájával való szoros, elválaszthatatlan kapcsolatát:
· 2008-ban a pálos rend a magyarságért végzett hét évszázados szolgálatáért Magyar Örökség Díjat kapott.
· 2012-ben Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozta Roman Majewski pálos atyának, a częstochowai pálos kolostor akkori házfőnökének, a lengyel–magyar barátság elmélyítéséért végzett tevékenysége elismeréseként.
· 2013-ban Borsos József pálos atya, volt pálos tartományfőnök a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült, többek között a hazai és a felvidéki magyarság körében végzett kiemelkedő lelkipásztori munkájáért, valamint a pálos rend rendszerváltás utáni újraindulása és megerősítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként.
· 2017 nyarán a pálos rend – mint magyar alapítású szerzetesrend – lelkisége, magyarországi történelmi és kulturális öröksége a Hungarikum Bizottság döntésével bekerült a Magyar Értéktárba és megkapta a kiemelkedő nemzeti érték címet.
· 2017 decemberében a pálos rend, mint az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, amely közel 800 éve tölt be meghatározó szerepet nemzetünk történelmében, kultúrájában, szellemi és lelki életében, felvételt nyert a Hungarikumok közé.
· 2018. március 15-én Magyarország Köztársasági Elnöke a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozta Marian Waligóra pálos atyának, a częstochowai pálos kolostor házfőnökének a hazánkban és a határon túli magyarság körében végzett lelkipásztori szolgálata, valamint a magyar–lengyel barátság elmélyítésében és a częstochowai pálos kolostor magyar vonatkozású emlékeinek kutatásában, ápolásában vállalt szerepe elismeréseként.
A pálosok Pécsett
A pálosok jelenlétének gyökerei 1225 tájára nyúlnak vissza, amikor Bertalan pécsi püspök a Mecseken élő remeték számára kolostort építtetett a patacsi birtokán lévő Irugh (Ürög) hegyen, az egykori földvár területén.
A püspök rövid szabályzatot is írt, ezzel jogilag rendezett és egyházilag szabályozott életet biztosított a számukra. Amikor Özséb 1250 után elkezdte a Magyarországon szétszórtan élő remetéket szerzetesi közösséggé szervezni, a patacsi remeték közössége volt az első, amely csatlakozott a pilisi Szent Kereszt remetéihez. A pécsi remeteközösség tehát a rend előzményének, a pálosok bölcsőjének mondható. A törökök megjelenésével, legkésőbb 1543-ban, Pécs török kézre kerülésekor a pálosoknak el kellett menekülniük a Jakab-hegyről, de a törökök kiűzése után szinte azonnal visszatelepültek Pécsre, a püspök hívására.
Lyceum templom
Radanay Mátyás pécsi püspök 1686-ban négy pálos szerzetest hívott Pécsre a lelkipásztori munkák végzésére. 1698- ban telket kaptak az egykori Budai kapu mellett, az előzőleg török mecsetként majd szerb templomként szolgáló épületet és környékét. Itt 1704-ig működtek, majd a rácok betörései miatt elhagyták a várost, de 1712-ben újra visszatértek. 1741 és 1756 között új, barokk stílusú templom, majd 1760 és 1775 között kolostor épült a növekvő létszámú közösségnek. A templom alapkövét Berényi Zsigmond püspök tette le 1741-ben, a kész templomot pedig Klimó György püspök szentelte fel 1756-ban. 1776-tól 1781-ig itt végezte tanulmányait Virág Benedek, pálos szerzetes, a felvilágosodás kiváló költője. A rend 1786. évi feloszlatása után a templom és a rendház fél évszázadig használaton kívül állt, a berendezését széthordták. 1835-ben Szepessy Ignác püspök megvásárolta az épületegyüttest, és felújíttatta az akkori jogi és bölcseleti kar, az ún. Lyceum részére, amely ezután az egykori pálos kolostorban kapott otthont. A templomot ekkortól nevezik „Lyceum”-nak a város lakói. A kolostorépületben ma a Széchenyi Gimnázium működik. Ma már a templom újra a pálos rend tulajdona. A régi, használaton kívüli kriptában 600 urnahelyet alakítottak ki.
Pálos (Szent Imre) templom
A pálosok 1934-es visszatérése után a rendi vezetőség új rendház létesítése mellett döntött Pécsett, hogy az a meginduló növendékképzés helyszíne legyen. A noviciátus 1934. október 25-én, Szent Mór, az egyházmegye társvédőszentjének ünnepén nyílt meg a Mecsek oldalában. A noviciátus elvégzése után a rend kispapjai a pécsi egyházmegyei szemináriumba jártak teológiát tanulni.
Pécs városa 1928-ban pályázatot írt ki a belváros átrendezésére. Ennek a pályázatnak keretein belül került sor a Pálos templom építésére, melyet az akkori pálos rendfőnök és Virág Ferenc megyéspüspök is támogatott. A vállalkozás sikeréhez jelentős összeggel járult hozzá a város lakossága is. A pályázat egyik nyertese, Weichinger Károly tervei alapján épült fel a Pálos templom a Hunyadi úton, melyet a pécsi egyetemisták kérésére a magyar ifjúság védőszentje Szent Imre tiszteletére szenteltek fel. A templomot Zichy Gyula kalocsai érsek szentelte fel 1937 pünkösdjén, több ezer ember jelenlétében.
1945-ben, a rend 700. évéhez közeledve felvetődött az ősi Jakab-hegyi kolostor romjai mellett egy kisebb rendház és kápolna építésének gondolata, melyet a város lakossága is támogatott. Az akkori július 27-i jakab-hegyi búcsúról így írt az Új Ember című lap: „Pécsről és a falvakból négyezren jöttek fel a hegytetőre. Olvasó helyett téglát hoztak a kezükben… Ezen téglákból készül majd az új kolostor alapfala.” Az építkezésnek és a rend működésének a kommunista államhatalom vetett véget 1950. június 9-én. A rend betiltása után egyházmegyés papok folytatták a lelkipásztori munkát a Hunyadi úti pálos templomban. Kalász Gyula templomigazgató 1986–87-ben felújíttatta a templomot és az épületben cellának alkalmas lakrészeket alakíttatott ki, segítve ezzel a majdani újraindulást. A kolostort a kommunista állam elvette, és az épületben a rendszerváltásig bábaképző intézet működött. Az újraindulás eredményeként 1989 őszén Pécsett megindulhatott a novíciusképzés. A pálos kispapok az 1991 szeptemberében újra megnyílt Pécsi Hittudományi Főiskolán folytatták tanulmányaikat. Pécs és a Magyar Pálos Rend közel 800 évszázados kapcsolatát az elmúlt évtized kiemelkedő pécsi pálos vonatkozású eseményei is gazdagították.
2008-ban Pécsett tartották meg a Pálos Rendtörténeti Konferenciát, mely a pálos épített örökség feltárásának, megóvásának és bemutathatóságának a kérdéskörét vizsgálta. 2010 áprilisában a Pécsi Harmadik Színházban is előadták az Asperges me…, Pálos évszázadok a magyar történelem tükrében című műsort, amelyben Oberfrank Pál, Sudár Annamária és a Misztrál együttes léptek fel. A pálos szerzők – többek között Ányos Pál, Csanádi Adalbert, Csúzy Zsigmond, Gyöngyösi Gergely és Virág Benedek – szövegeiből, verseiből és egyéb dokumentumokból, valamint a magyar történelmet felelevenítő költeményekből, megzenésített versekből álló művelődéstörténeti, történelmi összeállítás felidézi a rend történetének néhány fontos epizódját és alakját Esztergomi Boldog Özsébtől a közelmúlt időszakáig.
2014 októberétől 2015 februárjáig nagyszabású interaktív kiállítás nyílt a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában, Pálosaink, a fehér barátok címmel az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Magyar Pálos Rend közös rendezésében, melyhez Pécs városa is hozzájárult támogatásával. A pálosok 80 évvel ezelőtti visszatelepüléséhez és a rend 25 évvel ezelőtti újraindulásához kapcsolódó rendtörténeti, művelődéstörténeti, kultúrtörténeti, multimédiás kiállítás egynapos rendtörténeti tudományos konferenciával zárult a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2015 februárjában. A konferenciáról tanulmánykötet készült Pálosaink és Pécs címmel. 2018. június 9-én Pécs városa adott otthont a Pálos Települések VII. Találkozójának. A minden évben más-más településen megrendezésre kerülő kezdeményezést a Pálos Rend és a pálos múlttal rendelkező településeknek a polgármesterei 2010-ben indították útjára hagyományteremtő jelleggel, a közös múlt megismerése és ápolása, valamint a kapcsolatok mélyítése és közös célkitűzések megfogalmazása céljából. Az idei találkozó kiemelkedő jelentőséggel bírt, hiszen első alkalommal adott otthont a Pálos Települések Találkozójának olyan település, ami város, ráadásul olyan, amelyik megyeszékhely és püspöki székhely is. Az eseményen az ország 27 települése, több mint 100 fővel képviseltette magát. A pálos rendből került a Pécsi Egyházmegye élére két püspök, Széchényi V. Pál (1676 – 1687), Eszterházy Pál László (1787 – 1799). Pécsett működik a Magyar Pálos Rend központja, ez a város a Tartományfőnöki Hivatal székhelye. 1989-től, a rend újraindulásától napjainkig a pálosok széleskörű lelkipásztori munkát folytatnak Pécsett két helyen, előbb a Pálos (Szent Imre), majd 1997-től mellette a Lyceum templomban. Többek között szentmisék bemutatása, gyóntatás, lelkivezetés, szentségek kiszolgáltatása, keresztelés, esküvők és temetések celebrálása, valamint lelkigyakorlatok tartása tartozik tevékenységükhöz. 1996-ban a Pálos templomban megalakult a Pálos Baráti Kör, melynek célja, hogy összefogja a pálos lelkiséghez kapcsolódni kívánó világi személyeket. A Pálos Baráti Kör céljai közé tartozik hivatások ébresztése is, valamint a hívek széles körben történő bevonása a pálos lelkiségbe és a pálos templomok életébe. A Rend – egyetlen magyar alapítású szerzetesrendként – szorosan kapcsolódik a keresztény magyar kultúrához, ezért a Pálos Baráti Kör feladata ennek ápolása is. A havonkénti találkozók alkalmával tartott előadások szolgálják ezt a célkitűzést. A pécsi Pálos templom és a Lyceum templom otthont ad több helyi keresztény közösségnek is. Ezek többek közt a pécsi Gesztenyési közösség, mely minden vasárnap közös szentmisét tart a Pálos templomban; a Magyar Kolping Szövetség és a Házas Hétvége mozgalom, a Szent Egyed Közösség, a Mária Légió, a Rózsafüzér Társulat, a Schola Sancti Pauli, a Lyceum templom kórusa, a ministránsok közösségei, valamint több más közösség, imacsoport, amelyek a két pécsi pálos templom valamelyikében tartják összejöveteleiket. A Lyceum templom a helyszíne, és a Magyar Pálos Rend a házigazdája a hagyományosan szeptember 1-jén megrendezésre kerülő város napi ünnepséget megnyitó szentmisének. A Pécsi Értéktár Bizottság 2013-ban a Jakab-hegyet és az egykori pálos kolostort kulturális örökség kategóriában felvette a települési értéktárba. 2014. szeptember 1-jén Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a „Pro Communitate” emlékérem kitüntetést adományozta Bátor Botond pálos atya számára a közösséget teremtő és lelkipásztori szolgálatának elismeréseként. 2016. szeptember 1-jén Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a „Pro Communitate” díj kitüntetést adományozta a Pálos Rend Tartományfőnöksége részére, közösségteremtő, lelkipásztori, tanítói, humanitárius és jószolgálati munkájának elismeréséül.