Budapesten mutatták be a pécsi orvoskar egyedülálló építészeti vízióját.
Kiemelkedő szerepe van az építészetnek a tudásipari vállalkozások, így az egyetemek életében is: a jól kialakított épületek, tudás- és közösségi terek a siker záloga. A PTE Általános Orvostudományi Kar az ország felsőoktatási intézményeinek mezőnyében egyedüliként rendelkezik építészeti vízióval, egységes belsőépítészeti arculati kézikönyvvel, mely más intézmények és tudásipari szereplők számára is iránymutatásként, követendő példaként szolgálhat. Többek között erről is szó volt azon a közelmúltban lezajlott budapesti pódiumbeszélgetésen, ahol pécsi orvoskar építészeti víziója, a Campus és a Locus Cooperationis volt terítéken.
„Campus Cooperationis: Az építészet ereje a tudásmegosztásban” címmel szervezett beszélgetést június 9-én Budapesten a Mathias Corvinus Collegium (MCC), ahol a pécsi építészeti fejlesztései és jövőbeli tervei, stratégiája volt a fókuszban. A tanulmányról dr. Schreck Ákos, az orvoskar építészeti vízióját megalkotó MINUSPLUS tervezőiroda társalapítója, vezető tervezője tartott előadást. Ezt egy pódiumbeszélgetés követte, ahol dr. Nyitrai Miklós, a pécsi orvoskar dékánja, dr. Csaba Ders egyetemi főépítész és várostervező járta körül a jövőbe mutató koncepciót.
„Az együttműködés abban hoz újat, hogy újradefiniálja az építész és a megrendelő együttműködését a tudásterek tekintetében és konzisztens minőséget teremt a több szálon, eltérő forrásból, párhuzamosan haladó beruházásokban. A projekt által bemutatott koncepció és a működés inspirálóak és iránymutatóak lehetnek más egyetemek és tudásipari szereplők számára is” – fogalmazott dr. Schreck Ákos a MINUSPLUS Facebook-oldalán.
Szavai szerint a Campus Cooperationis meghatározza a hosszú távú építészeti és téralakítási fejlesztési irányokat és logikát. A tanulmány folytatásaként elkészült belsőépítészeti arculati kézikönyv, a Locus Cooperationis pedig egy műfajteremtő munka, mert skálázható, és egyedi helyzetekre adaptálható. A két kötet segítséget nyújt az egyetemi fejlesztésekhez és az építészeti programalkotáshoz, illetve részletes útmutatást ad a tervezési folyamat egészére.
„Az építészet és a tudásterek tervezése nem csupán funkcionalitással és esztétikával foglalkozik, hanem a közösségi együttműködést és az interaktív tanulást is támogatja. Az építészeti megoldások és a tervezési keretrendszerek célja, hogy a tanulók és kutatók inspiráló és innovatív környezetben fejleszthessék tudásukat és együttműködjenek egymással” – hangsúlyozta a fővárosi beszélgetést követően a vezető tervező.
Felértékelődnek a hallgatói terek
Csaba Ders egyetemi főépítész szerint a PTE Általános Orvostudományi Kar építészeti koncepciója az oktatás építészetének jövőjéről szól. E téren számos trend figyelhető meg, többek között megtörni látszik a hagyományos oktatási alapképlet is, mely még kizárólag frontális és szemináriumi oktatásban gondolkozik. Rámutatott, átszövi az életünket a digitális oktatás, a blended learning, ez viszont pont nem idegeníti el a hallgatókat a fizikai terektől.
„A pécsi orvosi főépülete fontos tér a hallgatók számukra. A napjuk jelentős részét töltik itt, tanulnak, pihennek, étkeznek, közösségi életet élnek. A folyamatos jelenlét miatt pedig felértékelődik a campus mint építészeti tér. Az egyedülálló koncepció az oktatás építészetének jövőjére fókuszál” – fogalmazott a főépítész, aki szerint a versenyképesség szempontjából kulcskérdés a megfelelő tértípus. Mint mondta, az egyetemnek tudásipari vállalkozásként kell jól működnie, a hallgatók, oktatók és a munkatársak alkotta közösségét pedig mint tudásközösség kell építészeti eszközökkel támogatni. Ehhez pedig elengedetlen egy irányító, koncepcionális anyag, mely kijelöli a fejlesztési irányt.
Csaba Ders rámutatott, a pécsi orvoskar az ország első olyan kara, mely rendelkezik építészeti vízióval, egységes belsőépítészeti arculati kézikönyvvel. A koncepció szakmai megítélése rendkívül pozitív, 2022 őszén a Budapest Design Week keretein belül is lehetőség nyílt róla beszélgetni.
Fókuszban a hallgatói igények
„Ha a Campus Cooperationis a borsónak a héja, akkor a Locus Cooperationis benne a borsó. Először a héjat alkottuk meg, aztán elkezdtük azon törni a fejünket, hogy a termés miként legyen benne” – nyilatkozta korábban az orvoskar építészeti víziója kapcsán dr. Nyitrai Miklós dékán. Szavai szerint szerettek volna egy hosszú évekre előre tervezett belsőépítészeti koncepciót és keretrendszert látni, ami igazodásként, állandósult arculatként szolgálhat a jövőbeni változások között is.
„Az orvoskar és az egyetem vezetése elhivatott abban, hogy a hallgatóink igényeinek megfelelően biztosítsunk számukra közösségi tereket. Az eddigi építészeti szokások az egyetemeken arról szóltak, hogy legyenek közlekedő folyosók és tantermek az oktatásra, azonban a 21. században ennél több kell, és ezt felismerte a felsőoktatási és az építész szakma is. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, fel kell mérnünk az igényeket. Ezért döntöttünk úgy, hogy az építészekkel összefogva bemutatunk a lehetőségekre már meglévő válaszokat, amikről aztán lehet véleményt nyilvánítani. Ilyen értelemben a Locus Cooperationis eszköze annak, hogy beszélgetés induljon közöttünk” – fogalmazott a kar vezetője.