A nevezett érték fellelhetőségének helye a Pécsi Tudományegyetem gondozásában lévő Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet központi Máriai Telepe a 7634 Pécs, Pázmány Péter utca 4 szám alatt. A telephely a pécsi káptalan tulajdonában volt, ún. Mária szőlő néven. A Mária szőlő főépületét a 19. század első felében emelték, ez alatt helyezkedik el a hatalmas pince. A Mária szőlőben levő 3×2 ágú pince eredetileg dézsmapince volt, itt tárolták a káptalani uradalom borait. A pince fölé emelt épületet ma is, mint hajdanán, szőlő veszi körül. Ez a pince őrzi az emlékét annak, hogy a pécsi káptalan milyen meghatározó szerepet játszott a város gazdasági életében és építőművészetében.

A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet az elmúlt több mint hat évtizedben végzett tevékenységével a történelmi hagyományok megőrzése mellett a korábbi káptalani birtokon új értékeket teremtett. A Máriai Telepen 200 év múltán is jelentős értéket képvisel a több ágból álló pince, amely közel 5000 hl bor befogadására képes. Ennek – az intézeti kutatási tevékenységéből adódóan – külön részét és értékét képezi az évente kb. 500, egyenként 5 litertől 50 liter űrtartalomig terjedő kísérleti minta. A borászati technológia korszerűsítése, az irányított erjesztés térhódítása miatt a pincében megjelentek a rozsdamentes, saválló tartályok is. A Kutatóintézet épületeinek értékét egyrészt egyediségük, másrészt az adja, hogy olyan korszakban épültek, melynek emlékei egyre szerényebb számban vannak képviselve autentikus formájukban Pécsett.

A Máriai Központi Telep főépületének déli szárnyát 1991-92-ben emeletráépítéssel bővítették, amire azért volt szükség, mert a korábban csak a pincemester lakásául szolgáló épület már kicsinek bizonyult. Az átépítéskor megváltoztatták a tető és az ablakok formáit. Az épület legértékesebb, kiemelt védelmet élvező része a pince.