A tél első napjától látogatható a Janus Pannonius Múzeum új Látogatóközpontja. Az udvaron található Római kőtár mellett egy időszaki képzőművészeti kiállítás is várja a Széchenyi téri megújult épületbe betérőket.
A Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből összeállított időszaki kiállítás az egykor Pécsett alkotó 19. századi művészek műveit, pécsi városképeket, valamint a korszak pécsi polgárainak portréit mutatja be.

A kiállítás központi helyén Johann Varoni (1832-1910) Pécset ábrázoló látképe látható. A művész Giovanni Varrone néven született a Habsburg Birodalomhoz tartozó Milánóban, a bécsi akadémián tanult, s a korszak neoklasszicista tájképfestészetének egyik kiváló képviselője volt. A 19. századi Pécsről festett alkotásán idilli hangulatú – Claude Lorrain árkádiai tájait idéző – természeti környezet zsánerjelenetének hátterében jelenik meg a topográfiailag valósághű város vedutája idea és realitás kettősségeként.

Pécsről indult a 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alkotója, Madarász Viktor (1830-1917). Édesapja, Madarász András a Csetnek-Pécsi Vasgyár Társulat vezetője volt. Viktor, bátyjával Endrével – aki későbbi pécsi nyomdatulajdonos lett – részt vett a szabadságharcban, s 1849-ben, a világosi fegyverletétel után jött haza Pécsre szüleihez. Itt folytatta jogi tanulmányait, miközben Pósa Gusztáv arcképfestőnél festészetet is tanult. Bécsi akadémiai tanulmányai és párizsi évei után 1870-ben tért vissza Magyarországra. Pécsi kapcsolatairól tanúskodnak a Czetkovits házaspárról készült portrék, melyeknek festői megoldásai a korai pécsi tanulóévekre utalnak, s így a modellek születési és halálozási évszámai valószínűleg utólag kerültek a képekre.

A kiállításon Weber Xavér Ferenc, Zsolnay Vilmos, Mücke József Ferenc, Boros Nepomuk János, Kaldewey Kelemen, Bartalits Mihály, Kiss György, Sikorszky Zsolnay Júlia és Holló Zsigmond alkotásait is megcsodálhatjuk.

A kiállítás egyik termében egy jelzésszerű enteriőrben férjek és feleségek párképei láthatók, s egy fiktív társasági összejövetelt imitálva találkozik itt Czvetkovics Ferenc pécsi bányatulajdonos és kedves felesége, Erreth János tímármester és neje, Mayer Anna, Weidinger Gusztáv pécsi építőmester Weidinger Gusztávnéval, Jeszenszky Zoltán magyar királyi testőr, 1848/49-es honvédtiszt párjával, Igmándy Júliával, valamint szingliként Schmalcz Jozefa Király utcai pécsi lakos és ifj. Krautschak János György tímármester burnótszelencéjével.

A folyosón Zavaros Péter pécsi ügyvéd portréja mellett Hochrein József akadémikus festő, litográfus és nyomdász önarcképe és a Hochrein nyomdában készült Pécset ábrázoló litográfiák, valamint fia, a pénzhamisítás botrányába keveredett Hochrein Ottó Széchenyi teret megjelenítő tusrajza látható. Ugyanitt, a Vasváry ház Mücke festette cégérképei mellett, Weber Xavér Ferenc két zsánerképe szerepel a kiállításon, melyek Zelesny Károly fotográfus felvételei alapján 1885-ben készültek, s a reformkori magyar történelem kiemelkedő egyéniségének, József nádornak két unokáját, József és László főhercegeket ábrázolják, amint a mai Kozármisleny határában 1884 őszén tartott hadgyakorlaton leadják első ágyúlövésüket.

A kiállítás részeként látható (és hallható) egy 19. századi fuvolaműveket játszó zeneszekrény, valamint bemutatásra kerül egy fényképnéző sztereoszkóp és egy „magyar glóbuszt” formázó pipereasztalka is. Külön vitrinben állítottuk ki, Zsolnay Vilmos Amtmann Prospert ábrázoló festménye mellett, a fuvolaművész hangszerét, miközben a teremben a zenész-zeneszerző egyik darabjának részlete hallható.