A Zöld Busz Program keretében beszerzésre került nyolc új, alacsonypadlós, teljesen elektromos meghajtású Mercedes eCitaro szólóbusz, amelyeknek köszönhetően Pécs egy újabb, nagy lépést tett a környezetkímélőbb közösségi közlekedés – vagyis egy tisztább városkép és egy élhetőbb város – felé. Ennek köszönhetően már összesen 18 tisztán elektromos hajtású busz járja Pécs útjait. Ezzel a pécsi közösségi közlekedés napi forgalomban lévő buszainak 20 százaléka vált elektromos meghajtásúvá, ami országosan is kiváló aránynak számít.
Az új buszok olyan egyedi, pécsi geometrikus művészek munkássága által inspirált matricákat kaptak, amelyeken a város ikonikus épületeit és városrészeit emelik ki, ábrázolják.
A kreatív koncepció lényege, hogy Pécs nyolc kiválasztott városrészében található egy-egy a városrészre jellemző, épület, szobor, épített örökségi elemet emeltünk ki, melyek ábrázolva jelennek meg a buszokon. Az alap pedig a város geometrikus művészeti tradícióira utal azonos mintákra támaszkodó alapdekorációnak köszönhetően.
A kreatív tervezésben és kivitelezésben a Pécsi Kommunikációs Központ volt partnerünk.
Városrészek és a szimbólumok bemutatása
Budai városrész: A Budai városrész nevét a 18. század végéig fennálló városkapujáról, a Budai-Kapuról kapta. A városrészt erős szálak kötik a Zsolnay örökséghez, itt található a Zsolnay-mauzóleum és a Zsolnay Kulturális Negyed is. Ugyancsak itt található a Pécsi Tudományegyetem ÁJK és KTK épületegyüttese is, emellett a Tudásközpont és a Kodály Központ is. A városrész kedvelt kirándulóhelye a Balokány.
Zsolnay Kulturális Negyed: Pécs 2010 EKF projekt legnagyobb beruházása volt. Negyed tartalmilag négy részre tagolódik. 11 milliárd forintos beruházásnak volt, melynek köszönhetően a Zsolnay gyár területe újra életre kelt. Térségünk egyik legnagyobb gyárépület-együttes rehabilitációja volt. A negyedben a kultúra, az oktatás, a történelem mellett helyt kap a tudomány, a szórakozás és a családi program is.
Mecsekoldal: Állatkert, kisvasút, csak kettő a pécsi Mecsekoldal megannyi jellegzetességéből. A városrészben több helyen is lenyűgöző látvány nyílik Pécsre, a Mecsek erdőinek közelsége pedig lehetővé teszik, hogy a településrészre látogatók több erdei turistaútvonal közül válasszanak. Számos látványossága mellett itt található Makrisz Agamemnon Niké szobra is, amely különleges formáivá magaslik a város felé. A Mecsekoldalhoz tartozó Tv-torony Pécs jelképe, idén ünnepli megnyitásának 50. évfordulóját.
Niké-szobor (Szárnyas Niké, korábban Felszabadulási emlék)
1975-ben készítette a szobrot Makrisz Agamennon (görög származású magyar szobrász) Magyarország felszabadításának napja 30. évfordulójára. A szobor a Mecsekben található. Közadakozásból épült, fehérbeton talapzatát Jánossy György építész tervezte, ennek a monumentális talapzatnak köszönhetően a déli Mecsekoldal messziről is felismerhető helye. Másik érdekessége, hogy a talapzat a tévétorony függőleges vonalához igazodva vízszintes irányban terjeszkedik, és egy horizontálisan nyújtott nézőterű szabadtéri színpad és egy nyitott szárnyú madár ötvözését formál meg.
Kertváros: A panelházakban és zöld területekben bővelkedő Kertváros Magyarország egyik legnagyobb lakótelepi városrésze. A csendes légköréről híres Kertvárosban található az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ, amely Baranya vármegye egyik legnagyobb művelődési központja. A városrész jellegzetessége a Rózsadomb, amely havas napokon a gyerekek kedvenc szánkózóhelye, hasonlóan családbarát kertvárosi park a Melinda-park. Mindezek mellett itt található Pécs egyik legnagyobb rendezvényközpontja az Expocenter és a Pécs Plaza is.
Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ (ANK): 1979. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit 1.sz. Általános iskolaként, melyhez a következő években több egység is csatlakozott. 1986-ban gimnázium és a művészeti iskola indult. 1992-ben adták át a korai fejlesztő és integrációs központot, majd 1999–2000-ben további városi pedagógiai szakszolgálatok is az ANK művelődési központban kaptak helyet. Napjainkra Pécs legnagyobb kulturális színtere, ahol 500 fő dolgozik.
Uránváros: Az igen különleges nevű városrészt Pécs uránbányászatának köszönhetjük. Az uránbánya dolgozóinak épült városrészben több tudósról elnevezett utcával találkozhatunk, emellett itt található a Pécsi Mecsek FC főhadiszállása is, a PMFC stadion. Uránváros neves kulturális intézményei közé tartozik a Pécsi Harmadik Színház és a Szivárvány Gyermekház. A városrészről dal is született, Cseh Tamás Hová megy ma éjjel az Uránváros? című dalában az uránvárosi bányászok fizetésnapját énekelte meg.
Párbeszéd szobor: 1978-ban került a Szilárd Leó Parkban felállításra, Issei Amemiya japán képzőművész alkotása. Egy a korban teljesen új technikával alkotta meg a művét. Dróthálóval fedett, fémvázra rétegelt beton szobor. A kompozíció két egymásba forduló „nagy hasú, hegyes végű gúlák” alakzata, amelyek minden szögből más-más érdekes képet mutatnak.
Meszes: A Meszes-patak völgyét is magába foglaló városrész, a török hódoltság idején elnéptelenedett Meszes falu területén épült fel, így eleinte nem a lakóházairól volt híres, széles szántók és rétek övezték a mára népes településrészt. A városrész a pécsi bányászok számára épült, az ide látogatók hamar felfedezhetik a városrész jelképét, a Fehérhegyi víztornyot, amely az itt található bányászlakások vízellátására épült. Meszesen található a Gandhi Gimnázium, Technikum, Kollégium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, amely Magyarországon az első roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye.
Fehérhegyi víztorony: Még ma is üzemelő 33 méter magas, 300 m3-es vasbetontartállyal rendelkező víztorony Fehérhegyi Hársfa úton található. 1926 októberében készült el a víztorony. Hasonló tornyok megtalálhatóak Magyarország több városában is. (Margitsziget, Újpest, Szolnok, Siófok) 1991-ben felújították. 2003-ban díszkivilágítást kapott, péntektől vasárnapig öltöztetik fénybe az épületet.
Postavölgy: Pécs legdélibb városrésze, nevét egy helyi hagyományról kapta, a hagyomány szerint a településrészen az első szőlőket a helyi postamester ültette, így ő tette a völgyet szőlőtermő területté. A városrész kertes házai mellett az itt lakók falusias környezetben élhetnek. Postavölgy ma egy békés, zöld városrész, melynek jellegzetessége a Getto Miklós tervei által épült, 1981-ben felszentelt Szent László templom.
Szent László templom: 1981-ben felszentelt templom egyértelműen nem mindennapi formájáról híres. Római katolikus plébániatemplom, hivatalos nevén a Szent László plébániatemplom. Terve Gettó József építész terve alapján készült. Az alaprajza konkáv hétszög, fala pedig egyfajta szaggatott-tört csigavonalban emelkedik fehéren egészen a tétijéig, ahol szétnyílik, és mintha tornyot formázna. Az egyik leglátványosabb és leginkább formabontó modern magyar templom.
Belváros: Pécs szíve, a Belváros. A hangulatos utcákkal, terekkel, múzeumokkal és műemlékek teli városrész a pécsi kulturális élet központja. A pécsi török hódoltság számos emlékének őrzője, itt található Memi pasa fürdőjének romjai és a mára keresztény szentmiséknek otthont adó Gázi Kászim pasa dzsámija is. A városrész legnagyobb büszkesége a két világörökségi helyszín, az ókeresztény sírkamrák és a Pécsi székesegyház. A turisták és pécsiek által közkedvelt Belváros mindemellett évről-évre számos fesztiválnak is otthont ad, többek között itt rendezik meg a Zsolnay Fényfesztivált.
Barbakán: Gótikus stílusú, azaz előretolt kapuerőd, amely Pécs városának egyik szimbóluma, a belvárost körülvevő középkori várfal északnyugati sarkánál található. A 15. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része volt. A történészek Kinizsi Pál hadvezér Pécsett tartózkodásához kötik a Barbakán megépülését. A lőrésekkel tagolt magas várfal nyugati sarkán elhelyezkedő építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra. (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Barbakán_(Pécs)) Siklóson és Nagyvázsonyban található hasonló.
Tettye: Pécs egyik északi városrésze a kirándulók kedvelt helyszíne, bővelkedik a természeti értékekben, patak, barlang, arborétum és park is színesíti, az amúgy is igen „zöld” területet. Természeti kincsei mellett azonban kulturális értékekben is gazdag, itt található Szatmáry György pécsi püspök nyári palotájának romjai és Mindenszentek temploma is. A Tettye egyedi műemléke az 1956-os pécsi hősöknek, a Mecseki Láthatatlanoknak emléket állító szobor.
Tettyei romok: A romok a Tettye déli oldalán találhatóak. Mely Pécs város egyik nevezetességének számit. Remek lehetőséget adnak kulturális rendezvények szervezésére. Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Délkeleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A 18. század végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tettyei_romok). Ma egy közkedvelt kirándulóhely, az ott található látnivalók, vendéglátóhelyek, játszótér és park szépsége miatt.