Az RRF-2.3.1-21-2022-00011 azonosítószámú, „Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium” (TINL) című projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg. A projekt 5,300 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében, és két fő tématerülettel foglalkozik: az idegrendszeri fejlődési zavarokkal és a felnőttkori idegrendszeri zavarokkal. A Pécsi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető és hat konzorciumi partnere (HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Richter Gedeon Nyrt) valósítja meg a projektet.

A TINL célja az idegrendszeri betegségek megelőzésének, gyógyításának módszertani javítása, egyedülálló kutatási spektrummal, mely lefedi a gyermekkortól a felnőttkorig jelentkező idegrendszeri zavarokat és betegségeket. Ezen célok mentén rendezték meg 2024. február 21-én a konzorciumi szakmai rendezvényt az MTA PAB Székházában Pécsett.

A pécsi központhoz köthető „Felnőttkori idegrendszeri zavarok” programot, valamint „Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel” projektet dr. Dóczi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinika idegsebész professzora mutatta be, míg a budapesti központban zajló „Az idegrendszeri fejlődési zavarok” elnevezésű programba dr. Nusser Zoltán neurobiológus-agykutató, Széchenyi-díjas magyar állatorvos adott betekintést.

A felnőtt idegrendszeri zavarok program célja olyan új gyógyító eljárások kidolgozása, amely kezelési alternatívákat ajánl, csökkentve a legnagyobb egészségügyi nemzetgazdasági terhet. “Fel nem ismert járványként” hivatkozta Dóczi Tamás professzor a betegséget, „mert az idegrendszeri betegségben szenvedőket nem viszi el szirénázva egy akut mentő, mint egy infarktusos, vagy egy baleseti sérültet, de ha valaki depressziós lesz, vagy valamifajta más idegrendszeri érintettsége van, akkor akár stigmatizálódhat a társadalomban, melynek rendkívül súlyos következményei lehetnek, nemcsak az egyénre, hanem a környezetére, a családjára nézve is”. Az idegrendszeri fejlődési zavarok magukba foglalják egyebek között a magzati alkoholszindrómát, az újszülottkori hypoxiás agykárosodást, az autizmust, valamint a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavart, vagyis az ADHD-t is.

Dr. Nusser Zoltán neurobiológus-agykutató elmondta, hogy „Az idegrendszeri fejlődési zavarok” program célkitűzései a Prediktív gyulladásos biomarkerek azonosítása újszülöttkori hypoxiás-ischaemiás encephalopátia során, valamint a pszichiátriai gondozásba került gyermekek gyulladásos biomarkereinek azonosítása.

A szakmai rendezvényen dr. Vidnyánszky Zoltán „Az agy biológiai életkorának meghatározása MRI alapján” címmel tartott előadást, dr. Szabó Miklós a perinatális idegrendszeri inzultusok patomechanizmusa és neuroprotekció – klinikai kutatások-ról adott áttekintést, míg dr. Mikics Éva arról beszélt, hogyan zajlik a perinatális aszfixia hosszú távú magatartási következményeit közvetítő álló mechanizmusok vizsgálata preklinikai modellben.

Ezt követően a témákkal foglalkozó kutatók szakmai workshopon beszélték át a kutatási területeket.

A szakmai rendezvényről a részletes tudósítás az UnivPécs honlapján található a https://univpecs.com/egeszsegugy/az_idegtudomany_hazai_iranyvonalai elérhetőségen.