Együttműködési megállapodást kötött a Pécsi Tudományegyetem és az AstraZeneca
Kezdőlap / Hírek / PTE / Együttműködési megállapodást kötött a Pécsi Tudományegyetem és az AstraZeneca

Együttműködési megállapodást kötött a Pécsi Tudományegyetem és az AstraZeneca

Magyarország első egyeteme és az innovatív gyógyszergyártó egy alattomos és aluldiagnosztizált népbetegség ellen köt szakmai szövetséget

Pécs, 2021. november 3. – Az idült vesebetegségben (chronic kidney disease, CKD) szenvedők hazai számának pontosabb meghatározása, valamint hosszútávon ezen betegek egészségügyi ellátásának javítása érdekében együttműködési megállapodást kötött a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az AstraZeneca hazai leányvállalata. Az idült vesebetegség, mely sokáig nem okoz a páciensek által észlelhető tüneteket, a kifejezetten alattomos, aluldiagnosztizált kórképek közé tartozik, miközben az előrehaladottság függvényében akár 14-szeresére is növelheti a szív-érrendszeri károsodás kockázatát. Hazánkban eddig nem készült pontos felmérés a CKD-ban szenvedők számáról, ezért az együttműködő felek kiemelt célja, hogy pontosítsák ezt, a jelenleg 1,5 millió főre becsült betegszámot.

Az együttműködési megállapodást Prof. Dr. Miseta Attila, a PTE rektora és Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép-európai klaszter igazgatója írta alá 2021. november 3-án, Pécsett. 

A CKD óriási terhet ró az egészségügyre

Az idült vesebetegség komoly népegészségügyi probléma, mely az ellátórendszerre és a társadalom egészére is hatalmas terhet helyez. A vesebetegségben szenvedők kezelése és gondozása a legdrágább egészségügyi szolgáltatások közé tartozik. A végstádiumú páciensek ellátása a fejlett országok éves egészségügyi költségvetésének több mint 2-3 százalékát teszi ki, a kevésbé előrehaladott állapotú betegek gyógyítása, nagy számuk miatt, pedig ennek az összegnek a kétszeresét is elérheti. Fontos megjegyezni, hogy a CKD betegek nagy része kardiovaszkuláris betegségben hal meg, jóval azelőtt, hogy eljutna a dialízisig vagy transzplantációig.

Egyre több embert érint

Ráadásul az idült vesebetegség (CKD) szinte észrevétlenül a legveszélyesebb és a leggyakoribb népbetegségek közé került, az érintettek száma nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon is meredeken emelkedik. Az ugrásszerű emelkedésben az életmódunkat és az egészségi állapotunkat számos területen befolyásoló civilizációs jelenségek állnak: a társadalmak elöregedése globális probléma, ahogy egyre több a magas vérnyomással, illetve a cukorbetegséggel élő ember is – utóbbi pedig az összes CKD-s eset több mint 50 százalékáért felelős. Sajnos azonban a lakosság körében továbbra is egy viszonylag ismeretlen betegségről beszélünk, így a kór gyakran úgy rombolja az érintettek szervezetét, hogy észre sem veszik, ezért pontos ismereteink sincsenek a valós betegek számáról. Pedig az idült vesebetegség esetében kifejezetten nagy jelentősége van a korai felismerésnek. A betegség ugyanakkor könnyen igazolható lenne, mert akinek a laboratóriumi vérvételi eredményén a vese működését jellemző ún. bGFR értéke 60 alatti, annál fennáll a betegség.

A meglévő betegadatbázisokból pontosítanák a betegszámot

Magyarország első egyeteme és az innovatív gyógyszergyártócég együttműködése éppen erre a problémára kíván megoldást nyújtani a PTE betegadatbázisának segítségével. A kutatást az teszi lehetővé, hogy a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Magyarország egyik legnagyobb egészségügyi szolgáltatója, amely évente egymillió-hétszázezret meghaladó esetszámmal több évtizede nyújt egészségügyi ellátást Pécs város, Baranya megye és a régió lakossága részére, így rengeteg adat áll a rendelkezésükre.

A PTE és az AstraZeneca szakemberei a projekt során a meglévő adatok segítségével azt fogják összehasonlítani, hogy hányan voltak az elmúlt években olyan betegek, akikről a laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy idült vesebetegségben szenvednek (a laboratóriumi vesefunkciós adatuk, bGFR <60 ml/min/1.73m2)[1], és hányan olyanok, akiket a valós orvosi dokumentációban rögzítettek, mint idült vesebeteg. Amennyiben jelentős eltérés található a laborértékek alapján diagnosztizált és a valósan az orvosi dokumentációban rögzített diagnózisok között, az mindenképpen felhívja a figyelmet arra, hogy az idült vesebetegégre érdemes nagyobb figyelmet fordítani, hiszen akár jóval többen is lehetnek, mint eddig becsülték az orvosok.

Ezt az úgynevezett adatbázis elemzéses módszert a későbbiekben hasonló betegségek vizsgálatára is használják majd.

A két fél együttműködésének további célja tudományos konferenciák szervezése és helyi kezelési protokollok kialakítása, valamint a betegséggel kapcsolatos figyelemfelhívó aktivitások, oktatás szervezése is.  


[1] bGFR = becsült glomerulus filtrációs ráta, mértékegysége: ml/perc/1,73m2

Kép forrása: Csortos Szabolcs/UnivPécs