A gyors urbanizáció nem evidens módon eredményez emberközpontú városi környezetet körülöttünk, ezért állandósul annak az igénye, hogy az építészetért felelős szakemberek folyamatosan értelmezzék az élhető tér fogalmát. Az építészek világszerte az épített környezet folyamatos aktualizálásának szükségességét, a ma emberének szükségleteihez igazodó környezet létrehozását szorgalmazzák, amelyet többek között a hozzáférhetőség és akadálymentesség, a biztonság, közösségvállalás, az ergonómia vagy a fenntarthatóság jellemez. A korszerű építészeti megoldások és technológiák, az emberközpontú tervezési megoldások állnak a 2024. július 8–9-én a Belgrádi Műszaki Egyetem Építészeti Kara és a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara által (PTE MIK) rendezendő ’Places and Technolgies’ nemzetközi konferencia fókuszában, amelyen az élhetőség lesz az egyik kulcsfogalom. A 9. alkalommal megszervezett, és ez évben Pécsett zajló tudományos tanácskozás célja olyan módszertanok és városi, építészeti vagy szerkezeti tervezési ötletek megvitatása, amelyek az épített környezet élhetőségének erősítését segíthetik.

Az élhetőség mint ügy egyre fontosabbá válik a Földön élők számára, hiszen folyamatosan növekszik a bolygó lakossága, és globális léptékű a városiasodás. Egy hely élhetőségét a lakók igényei, vágyai és elvárásai, de egészségi és szociális szükségletei is közvetlenül befolyásolják, a tervezőknek mindezeket figyelembe kell venniük a tervezési folyamatban. Olyan tervezési módszertanok, stratégiák is alakulnak, amelyek erősíteni vagy növelni tudják a különböző szociális szükségletekkel rendelkező csoportok esélyeit. Az emberek és az épített környezet közötti interakciók tanulmányozása hozzájárul az élhető városi környezet megteremtésére irányuló erőfeszítésekhez, megfelelő technológiák alkalmazásával és multidiszciplináris megközelítéssel biztosítható, hogy a települések olyan stratégiákat valósítsanak meg, amelyek élhető környezetet teremtenek a jelenlegi és a jövőbeli lakóik számára. Többek között erről is szó lesz az elsősorban az építészetet, de a mérnöki és egyéb műszaki tudományokat, a művészetet, a bölcsészetet és a társadalomtudományokat is felvonultató konferencián, amelynek az is a célja, hogy felszínre hozzon, felületet adjon az ezekben a témákban megfogalmazott új, kortárs és magas szintű kutatási eredményeknek.

„A világ minden tájáról érkeztek absztraktok a konferenciára, mint ahogy a résztvevők összetétele is igen színes lesz: a Belgrádi Egyetem építész fakultásához tartozó tudománykör és a PTE MIK Építész Intézetének oktatói, kutatói, építész doktori iskolájának hallgatói mellett szerb, horvát, szlovák és olasz partnerek is érkeznek Pécsre. Nagyon izgalmas gondolatébresztő előadásokra számítunk, igyekeztünk olyan kutatókat és szaktekintélyeket megszólítani a plenáris előadásokra, akik mérvadó nézőpontokat képviselnek. Olga Mihalikova, a Szlovák Építész Kamara elnöke és Adolfo F. L. Baratta Ph.D., a Róma Tre Egyetem Építész Intézetének professzora mellett két, karunkhoz köthető szaktekintély szólal fel a plenáris ülésen: Reith András Ph.D. tudományos főmunkatárs, aki alternatív energetikai és megújuló energiák mentén város- és településfejlesztési stratégiákkal, smart city-vel foglalkozik, valamint  Zoboki Gábor DLA, Kossuth-díjas építész, Építész Intézetünk egyetemi tanára, a magyar és a nemzetközi kortárs építész szakma elismert szakembere. Izgalmas gondolat- és tapasztalatcserére számítunk a kerekasztal-beszélgetéseken, az összesen kilenc különböző szekciókban zajló diskurzusokon, sőt a kísérőprogramokat is úgy állították össze a szervezők, hogy lehetőség legyen a szakmai, tudományos hálózatosodásra” – mondja dr. Medvegy Gabriella, a konferencia házigazdája, a PTE Műszaki és Informatikai Kar dékánja.  

Mind a gyakorló építészeket, mind az építészettudományt erősen foglalkoztatja, hogy mit hoz a közeljövő abból a szempontból, hogy egyre többet beszélünk az emberi egészségről, annak számos aspektusáról, és hogy erre milyen hatással van az épített környezet. A nagytelepülések szerkezetében sajnos mérhetők az ún. hőszigetek, de jó esetben a friss levegőért felelős szélcsatornák is, és ugyanennyire fontos foglalkozni a fenntartható építészettel, az építőipar szempontjából a környezetvédelemmel, az ökológiai lábnyom csökkentésével – a városi léptékből kiindulva. Mindig komplexebbé, egyben árnyaltabbá válik az építészet, és nemcsak a környezet vagy a benne élők, az eltérő, netán a szociális közeg felé irányuló felelősség miatt. Másrészről a szakembereknek ismerniük kell az új technológiákat, a digitalizáció hozta lehetőségeket is, és ezeknek az ügyeknek az érdekében szolgálatba állítani. Többek között erre is helyzetet teremt a július elején Pécsett tartandó Places and Technologies nemzetközi építészeti konferencia.