Kádárkocka természetbarát és energiatakarékos felújítása, cölöpalapokon álló kizárólag természetes anyagokból épített lakóház, zöldtető, a víz visszaforgatásának legkülönbözőbb megoldásai, szalma és vályog mint építőanyag – többek között ezek az elgondolások is szerepeltek az idei, immár harmadik alkalommal megrendezett és nagy érdeklődést kiváltott Tervezz te is ökoházat! vetélkedő pályamunkái között. A pályázatot a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) stratégiai partnerségben a Baranya Megyei SZC Pollack Mihály Technikum és Kollégiumával valósította meg, a háromfordulós ökoépítészetről szóló vetélkedőre valamennyi hazai és országhatáron túli magyar építész technikumok diákcsapatai jelentkezhettek. A verseny amellett, hogy az építkezési kultúra egy új aspektusát villantja fel a jövő építészei előtt, új szemléletet visz a szakmai fejlődésükbe, lehetőséget ad arra, hogy szabadon kipróbáljanak különböző megoldásokat.

Az ökoház fogalma mindinkább bekerül a köztudatba, hiszen egyre nagyobb igény mutatkozik a kevésbé környezetkárosító és energiahatékony építkezési és épületüzemeltetési megoldások iránt. Az építészek olyan anyagok, technológiák alkalmazására törekednek, amelyek létrehozása, működtetése nem terheli meg a környezetet, előállítási költsége pedig alacsonyabb a korábban ismert megoldásoknál. Az ökoházak ismérve, hogy az építőanyagokat környezettudatos eljárásokkal állítják elő, újrahasznosított vagy újrahasznosítható anyagokkal dolgoznak, és olyan technológiákat építenek be, amelyek által a kész ház energiatakarékos, fenntartható módon működik. A jövő építészei felé egyre nagyobb lesz a környezettudatosságot fókuszba állító gondolkodás iránti elvárás, ezért jó, ha ezt a pályát választó középiskolások mielőbb megismerkednek e szemlélet alapjaival. Nyugat-Európában növekszik azoknak a száma, akik szívesen áldoznak az öko életterek kialakítására, hiszen így magasabb életminőségben élhetik az mindennapjaikat. Hazánkban is terjed e szemlélet, egyre többen gondolkodnak el passzív-, aktív- vagy ökoház építéséről. Az országban az elsők között Pécsett épült 1985-ben „Napház”, ez a mai napig kiválóan szolgálja tulajdonosát (egyben tervezőjét). Többek között ezt az épületet is megtekintették a 2023-as vetélkedő döntősei, ahogyan a Mecsekoldalon fagerenda tartószerkezetekkel, tégla falazattal és szalma szigeteléssel, zöldtetővel épült ökoházat is.

A 15 csapatból 5 csapat jutott be a személyes részvétellel április 12-én Pécsett megtartott döntőbe, közülük került ki a három legjobb díjazott csapat pályaműve. A díjakat április 13-án a Pollack Expo megnyitóján adta át dr. Zagorácz Márk, a PTE MIK általános dékánhelyettese, Szaffenauer József, a program ötletgazdája, valamint a zsűri két tagja: dr. Széll Attila Béla építész, egyetemi docens és dr. Fülöp Attila építőmérnök, egyetemi docens. Első helyezést ért el a székesfehérvári csapat jó anyag- és épülettömeg választásának köszönhetően, második helyezést a salgótarjáni csapat szép makettkészítéssel és jó anyaghasználattal, harmadik helyezést ismét a székesfehérvári technikum egy másik csapata, amely a Kádár-kockák fenntarthatóvá alakításáról elmélkedett.

„Az ökoház témája nem szerepel a középiskolás tananyagban, azok a diákok, akik beneveznek erre a vetélkedőre olyan plusz ismeretek birtokába jutnak, amelyek előnyt jelentenek a későbbi pályájuk során. Elsajátíthatnak egy modern, előrevivő szemléletet, ami a jövőben egyre meghatározóbb lesz. Nyugat-Európában már nagy szakirodalma van, de hazánkban is mind több információ érhető el az ökoházakról, sőt több egyetemen is tartanak kurzusokat e téma megismertetésére. Tapasztaljuk, hogy az építtetők részéről mutatkozik igény ökoházépítésre, igaz, egyelőre még nem nagy arányban” – mondja Szaffenauer József okl. építész, Baranya Megyei SZC Pollack Mihály Technikum és Kollégium igazgatója. E házak anyaga, formája ugyanis markánsan eltér a hagyományos házakétól, ami az utcaképre is jelentős hatással van, hiszen a dombházak, a föld alatti épületek formája egészen más, mint a beton- és téglaházaké. Ezért az ökoházak többsége nem is a települések belterületén, mint inkább a falu végén vagy külterületen található. Ez is olyan ismérv a diákok számára, amely jelentősen befolyásolja az általuk elgondolt ökoházak formáját, anyagát vagy a működésükhöz kialakított rendszereket.