A magyarok a világ népességéhez képest kevesen vannak, de számos helyen világraszólót alkottak, így van ez a zenében is. Fantasztikus magyar szerzőktől hallgatunk, vagy épp éneklünk közösen, ismét vendégegyüttessel: a pécsi Bartók Béla Leánykarral. Sokszor hallani olyan vélekedéseket, hogy míg a Nyugat-európai országok már évszázadokkal ezelőtt ontották az olyan zeneszerzőket, akik nagyszabású, többszólamú műveket, operákat, szimfóniákat, hangszeres műveket komponáltak, addig Magyarországon a zenei élet alig létezett, és az itt alkotó szerzők nyugati testvéreik halvány visszfényei voltak csupán. Bár van valóságalapja ennek a gondolkodásnak, mégsem teljesen igaz.

Sőt, a magaskultúrát évszázadokon át szorongató háborúskodásnak volt egy előnye is, mely a 20. században zeneileg is különlegessé tette a magyarokat: míg nyugaton az autentikus népzene beolvadt a műzenébe, addig Magyarországon még a 20. század elején is gazdagon virágzott egy olyan népzenei kultúra, ami teljesen független volt a Nyugat-európai műzenétől, és zeneszerzők sokaságát ihlette meg. Ezekből a művekből hallhatunk néhányat ezen a koncerten, ahogyan kórusok és hangszerek is népdalt énekelnek. A Fantasztikus klasszikusok sorozatban a házigazda zenepedagógus kultúrtörténeti csemegékkel, párhuzamokkal, a népzene és néptánc komolyzenét ihlető, inspiráló hatásával is megismerteti a fiatalokat.

A koncert célja annak felmutatása, hogy a nemzeti kulturális hagyomány nem csupán tradicionális formában őrizhető meg és adható tovább, hanem bárki a saját ízlésének, formanyelvének és műfajának megfelelően alakíthatja és gondolhatja újra azt.