Egy hétvége, amikor újra életre kel a mohácsi csata kora. Hagyományőrzők, korhű viseletek és fegyverek, látványos bemutatók, történelmi táborok és a csata több mint négyszáz résztvevős újrajátszása idézik meg 1526 világát, ötszáz évvel a történelmi események után.
Augusztus 29–30-án ott lehetünk, ahol félezer éve a magyar történelem egyik sorsfordító eseménye zajlott. A Mohács 500 Történelmi Emlékhétvége, amely egyszerre lesz kegyeleti esemény, élő történelem és ismeretterjesztés, Sátorhelytől nyugatra, a korabeli csatatér szélén várja az érdeklődőket.
A nagyszabású ingyenes esemény gyerekekkel is egész napos élményt nyújt. A gyerekek nemcsak nézőként vehetnek részt: sok más mellett kipróbálhatják az íjászatot, beállhatnak a kis kopjások menetgyakorlatára, a kézműves udvarban különféle mesterségeket próbálhatnak ki, és a sátrakban mindkét teljes nap várja őket a gyerekfoglalkoztató is. Lesz még történelmi hadijáték több mint ezer kézzel festett figurával, továbbá korabeli orvoslást bemutató borbélysebész sátor is.
A zónákra osztott területen a Csatatér ad helyet a lovas- és gyalogos küzdelmeknek, a felvonulásoknak és a nagy csatabemutatónak. A Rendezvénysátorban koncertek és ismeretterjesztő előadások követik egymást. A családokat elsősorban a Történelmi Kalandmező egész napos foglalkozásai, próbapályái és játékai várják. A keresztény és oszmán korhű táborok vezetett formában látogathatók.
A csata újrajátszása lesz a szombati csúcspont
A rendezvény két tematikus nap köré épül. Szombaton vár minket a hétvége leglátványosabb programja, a mohácsi csata újrajátszása, amelyben 100 lovas és 300 gyalogos vesz részt. A program az állami megemlékezés menetrendjéhez is igazodik.
A vasárnap is számos programot kínál: többek között vívóversenyeket, koncerteket és solymászbemutatót, emellett a látogatóknak lehetőségük lesz a csatát kutató szakemberekkel is beszélgetni.
A helyszínen meleg ételek, kávé és hűtött italok is elérhetők lesznek, valamint történelmi vásár várja a látogatókat.
Mohács nemcsak mítosz, hanem feltárható valóság
A rendezvény egyik legfontosabb üzenete, hogy Mohács nemcsak mítosz, hanem feltárható valóság. Az elmúlt 17 évben a Janus Pannonius Múzeum által vezetett Mohács 500 kutatóprogram régészeti, antropológiai, fegyvertörténeti és természettudományos módszerekkel kutatta a csata helyszínét és a tömegsírok leleteit. Az írott források ugyanis önmagukban nem adnak elegendő támpontot ahhoz, hogy pontosan rekonstruálható legyen, mi történt a csatatéren és a hadvezetésben. Az elmúlt tíz év terepi munkája, a fegyverleletek és a tömegsírok feltárása olyan anyagot hozott felszínre, amelyre a nagyközönségnek szóló mostani esemény épül: a hétvége ezt a kutatói anyagot fordítja le átélhető, élményszerű, ugyanakkor tényeken alapuló programmá.
A kutatásban a múzeum mellett többek között a Szegedi Tudományegyetem antropológusai, a Duna–Dráva Nemzeti Park, a Pécsi Egyházmegye és a Mohács 500 Csatatér- és Hadszíntérkutató Egyesület működik együtt.
Ötszáz év távlatából Mohácsot már nem lehet megváltoztatni. De azt igen, hogyan emlékezünk rá: vereségként, mítoszként vagy olyan történelmi tapasztalatként, amelyet a kutatás, a kegyelet és a személyes átélés együtt tesz érthetővé.
Az eseményt a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) a Mohács 500 Csatatér- és Hadszíntérkutató Egyesülettel és a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeummal együttműködésben szervezi. A szervezők jelentős része személyesen is érintett a hagyományőrzésben, és állandó résztvevői országos és nemzetközi történelmi fesztiváloknak.
A Janus Pannonius Múzeum számára az emlékhétvége nem önálló esemény, hanem egy hosszabb folyamat része. Ide kapcsolódik a pécsi időszaki Schenk-kiállítás terepasztalos bemutatója, a Mohács 500 előadás-sorozat, a zenei és múzeumpedagógiai programok, valamint a szeptemberi Kereszt és Félhold rendezvény is, amely tovább tágítja a korszak kulturális és történeti értelmezését.
A Mohács 500 Történelmi Emlékhétvége külön honlapot (mohacs1526.com) kapott, érdemes a tájékozódást innen kezdeni.
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak!