A Zöld Busz Program keretében beszerzésre került nyolc új, alacsonypadlós, teljesen elektromos meghajtású Mercedes eCitaro szólóbusz, amelyeknek köszönhetően Pécs egy újabb, nagy lépést tett a környezetkímélőbb közösségi közlekedés – vagyis egy tisztább városkép és egy élhetőbb város – felé. Ennek köszönhetően már összesen 18 tisztán elektromos hajtású busz járja Pécs útjait. Ezzel a pécsi közösségi közlekedés napi forgalomban lévő buszainak 20 százaléka vált elektromos meghajtásúvá, ami országosan is kiváló aránynak számít.
Az új buszok olyan egyedi, pécsi geometrikus művészek munkássága által inspirált matricákat kaptak, amelyeken a város ikonikus épületeit és városrészeit emelik ki, ábrázolják.
A kreatív koncepció lényege, hogy Pécs nyolc kiválasztott városrészében található egy-egy a városrészre jellemző, épület, szobor, épített örökségi elemet emeltünk ki, melyek ábrázolva jelennek meg a buszokon. Az alap pedig a város geometrikus művészeti tradícióira utal azonos mintákra támaszkodó alapdekorációnak köszönhetően.
A kreatív tervezésben és kivitelezésben a Pécsi Kommunikációs Központ volt partnerünk.
Városrészek és a szimbólumok bemutatása
Budai városrész: A Budai városrész nevét a 18. század végéig fennálló városkapujáról, a Budai kapuról kapta. A városrészt erős szálak kötik a Zsolnay örökséghez, itt található a Zsolnay Mauzóleum és a Zsolnay Kulturális Negyed is. Ugyancsak itt található a Pécsi Tudományegyetem ÁJK és KTK épületegyüttese is, emellett a Tudásközpont és a Kodály Központ is. A városrész kedvelt kirándulóhelye a Balokány.
Zsolnay Kulturális Negyed: Pécs 2010 EKF projekt legnagyobb beruházása volt. A Negyed tartalmilag négy részre tagolódik. 11 milliárd forintos beruházás volt, melynek köszönhetően a Zsolnay porcelángyár területe újra életre kelt. Térségünk egyik legnagyobb gyárépület-együttes rehabilitációja volt. A negyedben a kultúra, az oktatás, és a történelem mellett helyet kapott a tudomány, a szórakozás és a családi programok egyaránt.
Mecsekoldal:
Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium, Mecseki kisvasút, csak kettő a pécsi Mecsekoldal megannyi jellegzetességéből. A városrészben több helyen is lenyűgöző látvány nyílik Pécsre, a Mecsek közelsége pedig lehetővé teszi, hogy a településrészre látogatók több erdei túraútvonal közül válasszanak. Számos látványossága mellett itt található Makrisz Agamemnon Niké szobra is.
Pécs egyik jelképe a Mecsekoldalhoz tartozó 197 méter magas Tv-torony, amely a Misina csúcsán áll. 1973. április 4-én nyílt meg, azóta Magyarország legmagasabb épülete.
Niké-szobor (Szárnyas Niké, korábban Felszabadulási emlék)
1975-ben készítette a szobrot Makrisz Agamennon (görög származású magyar szobrász) Magyarország felszabadításának 30. évfordulójára. Közadakozásból épült, fehérbeton talapzatát pedig Jánossy György építész tervezte. Ennek a monumentális talapzatnak köszönhetően a déli Mecsekoldal messziről is felismerhető helye. Másik érdekessége, hogy a talapzat a Tv-torony függőleges vonalához igazodva vízszintes irányban terjeszkedik, egy horizontálisan nyújtott nézőterű szabadtéri színpad, valamint egy nyitott szárnyú madár ötvözését formálja meg.
Kertváros: A panelházakban és zöld területekben bővelkedő Kertváros Magyarország egyik legnagyobb lakótelepi városrésze. A csendes légköréről híres Kertvárosban található az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ, amely Baranya vármegye egyik legnagyobb művelődési központja. A városrész jellegzetessége a Rózsadomb, amely havas napokon a gyerekek kedvenc szánkózóhelye, hasonlóan családbarát kertvárosi park a Melinda park. Mindezek mellett itt található Pécs egyik legnagyobb rendezvényközpontja az Expocenter és a Pécs Plaza is.
Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ (ANK): 1979. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit az 1. Sz. Általános Iskola, majd 1983-ig folyamatos belépéssel kapcsolódott hozzá a többi egység. 1986-ban indulhatott meg a tanítás a gimnáziumban és a művészeti iskolában, 1992 óta működik a Korai fejlesztő és integrációs központ, 1999-2000-ben a város további pedagógiai szakszolgálatai is az ANK művelődési központban kaptak helyet. Napjainkra Pécs legnagyobb kulturális színtere lett.
Uránváros:
Ezt a városrészt az uránbányák megnyitása és üzemeltetése hívta életre. A lakótelep tervezését 1955-ben kezdték el. Tervezője Dénesi Ödön, Ybl-díjas építész volt.
Az uránbánya dolgozóinak épült városrészben több tudósról elnevezett utcával találkozhatunk, emellett itt található a Pécsi Mecsek FC főhadiszállása is, a PMFC stadion, valamint egy modern teniszkomplexum. A teniszpályákkal szomszédos területen még 1981-ben adták át a Pécs Városi Műjégpályát. Uránváros neves kulturális intézményei közé tartozik a Pécsi Harmadik Színház. Uránváros Pécs második legnépesebb városrésze.
Párbeszéd szobor: 1978-ban került a Szilárd Leó Parkban felállításra, Issei Amemiya japán képzőművész alkotása. Érdekessége, hogy akkoriban teljesen új technikával alkotta meg a művét. A szobor dróthálóval fedett, fémvázra rétegelt betonból készült. A kompozíció két egymásba forduló „nagy hasú, hegyes végű gúlák” alakzata, amelyek minden szögből más-más érdekes képet mutatnak.
Meszes: A Meszes-patak völgyét is magába foglaló városrész, a török hódoltság idején elnéptelenedett Meszes falu területén épült fel, így eleinte nem a lakóházairól volt híres, hanem széles szántók és rétek övezték a mára már népes településrészt. A városrész a pécsi bányászok számára épült. A városrész jelképe, a Fehérhegyi víztorony, amely az itt található bányászlakások vízellátásának céljából épült. Meszesen található a Gandhi Gimnázium, Technikum, Kollégium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Magyarország és egyben Európa első cigány nemzetiségi, érettségit adó oktatási intézménye, melyet a Gandhi Alapítvány 1994-ben alapított Pécsen. Nevét Mahátma Gandhi indiai politikusról kapta.
Fehérhegyi víztorony:
A meszesi városrészben álló, 33 méter magas, 300 m3-es vasbeton szerkezet a vasbetonépítés kezdeti időszakának látványos technikai emléke. Akkoriban a kor legmagasabb technikai színvonalán épült meg – az építéséhez Svédországból hozták az akkor ritkaságszámba menő betonkeverő gépet.
Ugyanakkor az impozáns épület emlékeztet a térségben egykor meghatározó szénbányászat hőskorára is. A torony alsó szintjén lakást is kialakítottak a toronyőrnek. A korszerű víztorony a környéken akkoriban kialakított modern bányászlakásokhoz illett.
A víztorony 1926 óta látja el a közeli lakónegyedet ivóvízzel, a mai napig megbízható részét képezve Pécs vízhálózatának.
Postavölgy:
Pécs legdélibb városrésze, nevét egy helyi hagyományról kapta. A hagyomány szerint a településrészen az első szőlőket a helyi postamester ültette, így ő tette a völgyet szőlőtermő területté. A városrész kertes házai mellett az itt lakók falusias környezetben élhetnek. Postavölgy ma egy békés, zöld városrész, melynek jellegzetessége a Getto Miklós tervei által épült, 1981-ben felszentelt Szent László-templom.
Szent László templom: A Postavölgyben található római katolikus plébániatemplom, hivatalos nevén a Szent László Plébániatemplom Gettó József építész tervei alapján készült. Az 1981-ben felszentelt templom egyértelműen a nem mindennapi formájáról híres. Az alaprajza konkáv hétszög, fala pedig egyfajta szaggatott-tört csigavonalban emelkedik fehéren, egészen a tetejéig, ahol szétnyílik, mintha tornyot formázna. Az egyik leglátványosabb és leginkább formabontó modern magyar templom.
Belváros: Pécs szíve, a Belváros. A hangulatos utcákkal, terekkel, múzeumokkal és műemlékekkel teli városrész a pécsi kulturális élet központja. A pécsi török hódoltság számos emlékének őrzője: itt található Memi pasa fürdőjének romjai és a mára keresztény szentmiséknek otthont adó Gázi Kászim pasa dzsámija is. A városrész legnagyobb büszkesége az UNESCO világörökség része, az ókeresztény sírkamrák és a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház. A turisták és a pécsiek által közkedvelt Belváros mindemellett évről-évre számos fesztiválnak is otthont ad, többek között itt rendezik meg a Zsolnay Fényfesztivált és a Sétatér Fesztivált.
Barbakán:
Pécs belvárosának egyik jelentős történelmi nevezetessége. A gótikus stílusú kapuerőd védelmi feladatokat látott el a püspökvár részeként. Mára csak ez az egyetlen barbakán maradt fenn Magyarországon. Pécsett a körbástya mellett látható a várfal egy része és a várárok is.
A pécsi Barbakán pár percnyi sétára található a Székesegyháztól, így kiváló állomás lehet egy belvárosi kiránduláshoz. Érdemes felsétálni a kapuerőd tetejére is, mert lenyűgöző panoráma tárul elénk ebből a toronyból.
Tettye:
A magyarul kolostort jelentő ‘tekke’ török szóból keletkezhetett a Tettye kifejezés.
Pécs egyik északi városrésze, a kirándulók kedvelt helyszíne. Bővelkedik természeti értékekben: Itt található a Pintér-kert Arborétum és a Tettyei Mésztufa-barlang, amely egy egyedülálló geológiai csoda. A Tettye-forrás vize a mintegy tízezer éves laza, de vastag mésztufán átszivárgott, felhígította a meszet és barlangot alakított ki. A park déli oldalán található Tettye-forrás a Mecsek egyik legismertebb és legfontosabb karsztforrása. Kelet felé haladva elérhetjük a Tettyét uraló Havi-hegy fehéren csillogó mészkőszikláját is.
Természeti kincsei mellett azonban kulturális értékekben is gazdag ez a terület. A szikla tetején Rétfalvi Sándor szobrászművész 1973-ban készített keresztje áll. Itt található továbbá Szatmáry György pécsi püspök nyári palotájának romjai és a Mindenszentek temploma is. A Tettye egyedi műemléke az 1956-os pécsi hősöknek, a Mecseki Láthatatlanoknak emléket állító szobor.
Tettyei romok: Pécs város egyik nevezetessége, a romok a Tettye déli oldalán találhatóak. Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Délkeleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A 18. század végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. Ma egy közkedvelt kirándulóhely.