Emberközpontú belsőépítészeti díj
Kezdőlap / Hírek / PTE / Emberközpontú belsőépítészeti díj

Emberközpontú belsőépítészeti díj

Az egyetemistáknak meghirdetett nemzetközi építőipari innovációs versenyen idén egyedüli magyarként vett részt a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) Lungs of the city Team (A város tüdeje) nevű csapata, amely a megújuló energiahordozókra alapozva alig több mint 14 nap alatt építette meg a fenntarthatóságot demonstráló mintaotthonát. A pécsiek projektje túlmutat az építészeti aspektuson, a plusz energiás ház, ami emisszióját tekintve nullás vagy negatív, az ökológiai fenntarthatóság és a környezetpozitív építészet mellett a társadalmi felelősségvállalásra is jelentős hangsúlyt fektet.

A PTE MIK csapata a 16 nemzetközi egyetemet felsorakoztató innovációs verseny „Emberközpontú belsőépítészet” kategóriájának győztese lett, teljesítményét a zsűri 1. díjjal ismerte el. „Az Emberközpontú belsőépítészet” díj nem csupán a belsőépítészetről szól, sokkal inkább arról, hogy egy épület, a környezet, az ember, a természet miként tud együtt létezni humánus formában és kiemelt minőségben, emellett úgy megjelenni a belső térben, hogy az a fenntarthatóságot és a környezeti együttműködést képviselje. A MAGYAR FÉSZEK+ esetében a ház összenőtt a külső természettel, az épületben használt anyagok, az egyedi bútorok, a művészeti alkotások olyan, az embertől és a természetből származó komplex egészet nyújtanak, mely megújíthatóságukat tekintve is hosszú távra előremutató művészi értéket képviselnek” – fogalmaz dr. Kondor Tamás, a Lungs of the city Team vezetője, a PTE MIK dékánhelyettese. Az épületet egy valós telekre a Pécsett maradó, egyetemet végzett fiatalok számára tervezték, akik a lakhatás mellett a saját vállalkozásukat is ebben valósítják meg. A ház belső magja zöld környezetté formálható, a gazdasági megélhetés támogatása mellett ökoszemléletű egészséges életteret is ad a lakók számára.

A gépjárműforgalommal terhelt utca felőli északi homlokzatot a káros anyagokat megkötő zöld homlokzattal és tetővel alakították ki. Az épületbe integrált aktív élőflóra megszűri a levegőt a gépjárművek által kibocsátott káros anyagoktól és porszennyeződéstől, leveszi a hangszennyezést az épület belső tereiről, a nyári melegben páraháztartásának köszönhetően hűti a homlokzatot. Találóan e homlokzat neve: „Oxigénburok”, mely friss, egészséges környezetet teremt a bentlakóknak. Az épület egy jól értelmezhető tiszta képlet eredménye. A belső aktív funkcionális teret a zárt lakótömb külső – szennyezett – oldala felől oxigénburokkal védjük, míg délről, a közösségi kertként felnyitott belső udvar irányából egy „energiaburkot” alakítottak ki. Az energiaburok célja a mindennapi energiaigény minimalizálása a passzív erőterek hasznosításával, majd a fennmaradó energiaigény előállítása zöld, megújuló energiákból.

A kevesebb, több! Mies van der Rohe építészeti elvét vetítve az ökológiai fenntarthatóságra a projekt egyik legmeghatározóbb célja is tisztán körvonalazódik. Ha kevesebb technológiával vagy technológia nélkül is el tudod érni az ideális hőkomfortot, akkor ne építs többet, mint ami szükséges. Óvd a természetet, tanulj tőle, engedd, hogy megtanítson humánusan, a természeti környezettel összhangban létezni. A projekt így minimalizálja a ház energiaellátását biztosító gépészeti berendezések működését. Míg az alsó szint kombinálja az aktív és passzív gépészeti megoldásokat, addig a felső szinten a kísérlet igazolására sem hűtés, sem fűtés, sem szellőztetés nem épült aktív gépészettel. A természet megújuló erőforrásait és a mérnöki koncepcióalkotás innovációját vette segítségül a csapat az emeleti komfort optimalizálásában. A Lungs of the city Team azt tűzte ki célul, hogy már az építkezés is közel nulla emissziójú legyen, míg az épület üzemeltetése ne járjon semmilyen károsanyag-kibocsátással, mi több, oxigént termeljen! „Az eredetileg kitűzött szakmai céljaink igazoltan megvalósultak a verseny során. Természetesen a hosszabb üzemelési idő alatt kimutatható értékek most rövid ciklusokra vetítetten bizonyíthatók mérésekkel, az életcikluson átívelő többletenergia-termelés, illetve a karbonsemlegesség a következő hároméves folyamat eredményeiből már hosszabb életszakaszra összegezhető.

 Ökotudatos, hosszú távon a környezetét nem terhelő, inkább segítő, anyagait tekintve 95%-ban visszaforgatható rendszert hoztunk létre” 

– mondja dr. Kondor Tamás. 

Az épület elsődleges célja, hogy a passzív megoldással úgy tudják csökkenteni vagy minimalizálni az épület energiaigényét, hogy az a lehető legkisebb mennyiségű energiafelvétellel legyen biztosítható. Ebből is adódik, hogy egy 3 kW teljesítményű napelemmező nemcsak a 160 négyzetméteres épület energiaellátásáról gondoskodik, de még többletenergiát is termel, amivel a bentlakók pl. az e-biciklijüket is fel tudják tölteni. A belsőépítészet is számtalan újítást tartalmaz, teljesen egyedi és minimális energiaigényű lámpacsaládot terveztek a hallgatók. A belső bútorzat kialakításakor újrahasznosított és természetes anyagokkal dolgoztak. A belsőépítészet területén szintén kialakulóban van egy új, innovatív bútorcsalád megvalósítása. Ehhez rengeteg szakmai segítséget kapott a csapat a munkához társult művészektől.

A versenyen való kiváló szereplés számos együttműködő vállalkozás, intézmény, építőipari szolgáltató cég összefogásával valósulhatott meg. A részvételt jelentős mértékben támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), de érdemes megemlíteni az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezetét, a MAKÉSZ-t is, amelynek tagjai természetes és környezetbarát technológiák alkalmazásával, anyagok biztosításával, technológiai innovációkkal már a csapat 2019-es Solar Decathlon-projektjének megvalósításában is segítettek.

 „Ma, amikor az ország határain túl háború dúl és akadozik a fosszilisenergiahordozó-ellátás, kiemelt hangsúlyt kell fektetni egy olyan kezdeményezésre, amely a technológiai innovációk és a környezettudatos gondolkodás mentén pusztán zöld energiával működő pluszenergiás épületek működtetését teszi lehetővé. 

Kondor Tamás joggal lehet büszke a csapatára, és az alkotásukra

Azaz minden olyan veszélyforrástól képesek vagyunk függetleníteni magunkat, ami az energiaellátást kockáztatja. Ez mindenképpen hozzájárul bolygónk egyensúlyának megtartásához” – véli Kondor Tamás. A versenyépületet egyébként beválasztották aközé a nyolc közé, amely a Solar Decathlon versenyt követően három évig aktív részese lesz a Wuppertal-i Fenntarhatósági Mintapark bemutató tereinek, a Solar Living Lab-nek. Hazaszállítása után pedig kutatóbázisként működik majd a pécsi kampuszon. A pécsi csapat pedig ugyan a jövő évi Solar Decathlonon nem, de a 2025-ös versenyen biztosan ott lesz, mert bebizonyosodott: Magyarországnak, Pécsnek és a PTE Műszaki és Informatikai Karának helye van ezen a rangos világversenyen.

Az Univ TV témában készített videója itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/embed/J6OF0YRvNoI?wmode=transparent&jqoemcache=T1xC2

2022 PTE MIK csapata a Solar Decathlonon

Forrás: univpecs.com