A víz megtartás, a helyi energiaközösségek, a zöldítés, a tudatos városfejlesztés és a közösségi döntéshozatal is központi témája volt annak az Építészeti Fórumnak, amelyen önkormányzati, építészeti, energetikai, közbeszerzési és városfejlesztési szakemberek osztották meg tapasztalataikat és jó gyakorlataikat. A fórum legfontosabb üzenete: a klímaátállás nem egyetlen szereplő feladata, hanem közös ügy, amelyhez együttműködésre, szakmai tudásra és jól előkészített projektekre van szükség.

„Zöld Pécs az élhető város” – ezzel a gondolattal nyitotta meg a rendezvényt Ruzsa Csaba, Pécs alpolgármestere. Mint hangsúlyozta, a klímaválság hatásaira helyben kell válaszokat találni. Pécs számára különösen fontos érték a víz: a város vízellátásában a Duna, a Tettyei forrás és az orfűi tavak is meghatározóak, miközben Pécs évente mintegy egymilliárd forintot fordít a vízvezeték-rendszer karbantartására.

A következő évtizedek egyik legfontosabb feladata ezért a víz helyben tartása és talajba történő visszaszivárogtatása. A klímaváltozás következtében egyre szélsőségesebbé válik a csapadék eloszlása: hosszabb száraz időszakokat rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék követhet. A cél az, hogy ennek minél nagyobb része ne hagyja el gyorsan a várost, hanem helyben hasznosuljon.

„Most dől el, hogy lesz-e víz a most születő gyerekeknek 50 év múlva, és a mostani lépéseink azt is eldöntik, hogy ezek a gyerekek akarnak-e majd Pécsett élni” – hangzott el a fórumon. A klímaváltozás elleni fellépés így nem távoli probléma, hanem helyi felelősség.

Energiaközösségek: helyben, együtt a fenntarthatóságért

A fórum egyik kiemelt témája az energiaközösségekben rejlő lehetőségek bemutatása volt. Vörös Ákos, az ERAGON projekt alapítója szerint ezek a helyi együttműködések egyszerre járulhatnak hozzá a települések energetikai kiadásainak csökkentéséhez és a megújuló energiaforrások hatékonyabb használatához.

Az energiaközösségi modellben az önkormányzatok, a helyi és ipari fogyasztók, a befektetők és a beszállítók közösen teremthetnek értéket. A közös finanszírozás és a lépésről lépésre megvalósított beruházások mérsékelhetik az átállás kockázatait, miközben lehetővé teszik, hogy a helyben megtermelt energia minél nagyobb része helyben is hasznosuljon.

A klímatudatos települési működés egyúttal a lakosság megtartását is szolgálhatja: egy energiahatékony, élhető és kiszámítható település hosszú távon vonzóbb környezetet biztosíthat az ott élők számára.

Kis település, nagy léptékű gondolkodás

A Klímatudatos Települések panelbeszélgetésén Alsómocsolád példája is megmutatta, hogy a fenntarthatósági átállás nem kizárólag a nagyvárosok lehetősége. Szokolay Örs építési és területfejlesztési, valamint smart city szakértő szerint Baranyában az elmúlt tíz évben összességében nem változott jelentősen a rendelkezésre álló víz mennyisége, az eloszlása azonban egyre szélsőségesebbé válik.

A mintegy 300 lakosú Alsómocsolád több mint egy évtizede alkalmaz közösségi tervezést, smart village programot működtet, és kiemelt figyelmet fordít az aktív és tudatos öregedésre. A település egyike annak a jelenleg mindössze 12 magyarországi településnek, ahol bejegyzett energiaközösség működik, és három nemzetközi projektben is dolgozik annak fejlesztésén.

Az önkormányzati épületeken már 2013 óta működnek napelemek, a következő cél ezek energiaközösségi modellbe történő integrálása. Alsómocsolád Fenntartható Energia- és Klímaakciótervvel (SECAP) is rendelkezik, ami jól mutatja, hogy a hosszú távú, közösségi energiagazdálkodás egy kis településen is megvalósítható.

Pécs: a vízmegtartás és a zöldítés lehet a kulcs

A panelbeszélgetésen Hajdu Csaba, Pécs főépítésze és Simon Viktória DLA építész, várostervező moderátor mellett Szokolay Örs vett részt. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a klímaátállás egyik legfontosabb eleme a helyi adottságokra épülő megoldások kidolgozása.

Pécs esetében a vízmegtartás került a középpontba. A lehetséges eszközök között szerepel a védőfásítás, a városi zöldfelületek növelése, valamint a lakosság aktív bevonása is – például csemeteosztással és szemléletformáló programokkal.

Fontos lehet a csapadékvíz és a szennyvíz rendszerének szétválasztása, valamint a házi szikkasztás ösztönzése is. Ennek azonban jogi és gazdasági hátterét is meg kell teremteni. A cél, hogy a csapadékvíz ne minél gyorsabban elhagyja a várost, hanem lehetőség szerint helyben maradjon és a talajba szivárogjon.

Pécsett már folyamatban vannak olyan önkormányzati pályázatok, amelyek ezt a szemléletet támogatják. A város építési szabályzata és az építési engedélyezési rendszer szintén fontos eszközt jelent a klímatudatos városfejlesztésben, valamint a pécsi SECAP – Fenntartható Energia- és Klímaakcióterv – is tartalmaz a klímaátálláshoz szükséges lépéseket.

A városban szeptember folyamán egy új, 4–5 fős szakmai csoport felállítása is megkezdődik, amelynek feladata a klímaátállás támogatása lesz, a főépítészettel együttműködésben.

Jó projektekhez jó előkészítés és közösségi részvétel kell

A fórum egyik fontos tanulsága, hogy a fenntarthatósági célok megvalósításához a jó ötletek mellett alapos szakmai és pénzügyi előkészítésre is szükség van. Simon Viktória, a Cofigure alapítója több sikeres projekt, köztük a veszprémi Gyárkert példáján keresztül mutatta be a projektelőkészítés jelentőségét. A települések számára számos nemzetközi finanszírozási lehetőség is elérhető, például az Interreg, a LIFE, az EUCF, az ELENA és az URBACT programokon keresztül.

Dr. Bakonyi Dolli közbeszerzési szakértő kiemelte: a sikeres beruházásokhoz pénzügyi, jogi és közbeszerzési szakértelemre is szükség van. A gondos előkészítés különösen fontos, mivel egy közbeszerzési eljárás akár 3–6 hónapot is igénybe vehet.

A résztvevők szerint a jövő településfejlesztésében a lakosság érdemi bevonásának is nagyobb szerepet kell kapnia. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a közösségi tervezés akkor működik jól, ha a lakossági visszajelzések valóban hatással vannak a végleges tervekre.

A következő lépés a közös cselekvés

A fórum záró üzenete: a klímaválságra helyben, együttműködve kell válaszolni. Az energiaközösségek, a szakértői együttműködés és a közösségi tervezés mind hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb településekhez.

A jövő nem egyetlen nagy beruházáson múlik, hanem sok egymásra épülő döntésen – a vízmegtartástól és zöldítéstől az energiaközösségeken át a közösségi tervezésig.

A közös cél olyan települések kialakítása, ahol nemcsak ma, hanem évtizedek múlva is jó élni.